A Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) bevétele 2010-2011-ben 330 milliárd forint körül alakult, aminél tavaly tíz százalékkal volt több ebben a kasszában. Ez azt jelenti, hogy az inflációval és a foglalkoztatotti létszám emelkedésével is számolva reálértéken csökkentek az NFA bevételei - derül ki a Policy Agenda elemzéséből.

Az NFA célja, hogy az állam az adófizetők pénzéből segítse a foglalkoztatás javítását, a munkanélküliség kezelését és a képzési rendszer fejlesztését. Az alap a munkaerőhiány enyhítésére is felhasználható, ám a Policy Agenda szerint leépült a rendszer.

Kapcsolódó

Az idei tervek szerint tavalyi 361 milliárd forintról 454 milliárd forintra nőnek az NFA bevételei és nominális értéken hasonló mértékben a kiadási oldal. A részletes adatok azonban azt mutatják, hogy a kormány valójában 70 milliárd forintot csak átfolyat a Nemzeti Foglalkoztatási Alapon, hiszen a bevételek közül ekkora befizetést rendelnek el a központi költségvetésbe.

A magyarázat szerint ezt a forrást az állami fenntartású szakképző iskolák működésére, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők ellátására költik. Ezek közül egyik sem új feladat, azaz 2018-ban és az előtt is költött ezekre az állam, és nem volt szükség arra, hogy ehhez költségvetési forrásokat folyassanak be az NFA-hoz, majd onnan átutalják a költségvetés egyéb számláira.

Mi lehet a háttérben?

Valójában annyi történt, hogy miközben apadnak a közfoglalkoztatásra szánt pénzek, és ezáltal csökkent a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kiadási oldala, látszólag, mesterségesen emelték ezt a forrást, hogy mérsékeljék a foglalkoztatási rendszert érő kritikákat - derül ki az elemzésből. A probléma azonban nem csak a bűvészkedés.

A Nemzeti Foglalkoztatási Alap célja, hogy segítse a munkaerőpiac működését. Ebben a tekintetben a közfoglalkoztatás csak egy társadalmi réteget érint, ám 2012 és 2018 között az NFA bevételeinek 55 százalékát költötték el a közfoglalkoztatás rendszerében. Bár ez fontos terület, másra, például átképzésekre, a mobilitást segítő programokra nem jut elég pénz ebből a forrásból.

Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság adatai szerint míg 2010-ben (át)képzésre 48 millió eurót költött a magyar állam, míg 2016-ban ez már csak 23,6 millió euró volt (2010-es euró szinten számolva mindkettő). Tendenciát tekintve a környező EU-s tagállamok közül a sor végén állunk ezzel.