"EU-tagállamként megszavaztuk az európai uniós szankciókat, és természetesen ki is tartunk mellettük, de fáj" - mondta Szabó László. A mezőgazdaságban 3-4 naponta egymillió dollárnyi exporttól esik el Magyarország, augusztus eleje, a szankciók bevezetése óta a teljes veszteség nagyjából 85 millió dollár - tette hozzá.

Szabó László előadásában elmondta: a teljes magyar külkereskedelmi forgalom a FÁK-országokkal - Oroszországot és Ukrajnát nem számítva - 3 milliárd dollár, vagyis bőven van lehetőség a fejlődésre. Mint mondta, magyar szempontból a térség legfontosabb országai - Oroszország és Ukrajna mellett - Fehéroroszország, Azerbajdzsán, Grúzia, Kazahsztán és Üzbegisztán.

Az üzleti lehetőségeket számba véve a külgazdasági államtitkár kiemelte: szinte az összes FÁK-országra igaz, hogy szükségük van többek között élelmiszer-feldolgozási technológiákra, valamint labordiagnosztikai, képalkotó berendezésekre, a tudásra, amellyel ezeket működtethetik. Megemlítette, hogy a világ leghosszabb, magas technológiájú határőrizeti rendszerét egy magyar cég építi Türkmenisztánban, a közép-ázsiai ország ezer kilométer hosszú, Afganisztánnal közös határán.

Egyre több FÁK-országban működik Nemzeti Kereskedőház, amely ügynökként, helyi képviseletként segíti a térségbe exportáló magyar kis és közepes vállalkozásokat. Segítségükre lehet még az Eximbank, amely, mint mondta, immár 2 milliárd euró hitelt kezel; 2014-ben átlagosan 1,8 százalékos kamatra nyújtott hitelt az exportpiacokra kilépő magyar kkv-knak. A FÁK Üzleti Klub 21 éve jött létre, feladata, hogy segítse a magyar vállalkozásokat a FÁK-országok piacain.