A NAPI Gazdaság cikke.

Magyarországon jelenleg az orvosok 12,5 százaléka nem alkalmazotti státusban, hanem egyéb jogviszonyban, közreműködőként látja el feladatát. Ez alapjaiban még nem jogszerűtlen, hiszen egy 2003-as törvény szerint a doktorok szabadon dönthetnek arról, hogy alkalmazottként vagy közreműködőként dolgoznak egy intézetben. Az viszont már nem nevezhető törvényesnek, ha valaki délelőtt közalkalmazottként dolgozik, délután pedig ugyanabban a kórházban vállalkozóként látja el a feladatát. Ez a helyzet elsősorban a szakemberhiány miatt alakult ki. Ha pedig egy intézmény nem tudja teljesíteni az alapvető humánerőforrás-követelményeket, akkor az ÁNTSZ visszavonhatja működési engedélyét.

A tervek szerint a színlelt szerződéseket július elsejétől szigorúan bünteti a munkaügyi felügyelet és az adóhatóság, ez azonban a jelenlegi szakemberhiány miatt beláthatatlan következményekkel járhat az egészségügyben. Éppen ezért a Magyar Kórházszövetség levélben fordult a miniszterelnökhöz, hogy az egészségügyi intézményeket egyelőre ne ellenőrizzék – tudta meg a NAPI Gazdaság. Ráadásul ha megszületik az új uniós munkaerő-direktíva, tovább emelkedhet a szerződéses orvosok száma. A jelenlegi magyarországi rendszer megengedi a túldolgoztatást is, hiszen a jelenlegi munkaerő-direktíva csak a közalkalmazottakra vonatkozik, ráadásul a vegyes rendszernek köszönhetően ellenőrizhetetlenné vált, hogy konkrétan mennyit is dolgozik egy orvos. Jelenleg heti 48 órát dolgozhatnak a doktorok, ezenkívül heti 12 óra vállalható önkéntes ügyeletben. Sok helyen azonban nincs meg a kellő minimális létszám, egy orvos akár több kórházban is vállal ügyeletet. Így viszont könnyen előfordulhat, hogy valaki 36 órát húz le pihenőidő nélkül. A helyzetet a szakemberek szerint nem lehet gyorsan megoldani, hiszen még mindig magasabb a nyugdíj előtt álló szakemberek száma, mint a 30 év körüli szakorvosoké. A kórházszövetség – a szaktárca segítségével – az év elején készített el egy tanulmányt a szakdolgozói és orvoshiányról. Ezt elvileg a már elkészült egészségügyi humánerőforrás-stratégiához használta fel a minisztérium. A stratégia 15 célt és 43 feladatot fogalmaz meg az elkövetkező tíz évre, egyebek között kitér a pályaválasztás, a munkabiztonság és a munkafeltételek kérdésére, az életpályamodellek tervezésére.