Ami most Magyarországon történik az akár a hónapok múlva esedékes választások kimenetelét is masszívan befolyásolhatja. Orbán Viktor ezúttal is a már jól bevált módszereket alkalmazza, csak ezúttal még nagyobb fokozatba kapcsolva.
„A parlament nemrégiben fogadott el egy törvényt, amely feloldja a választási kampányköltségek korlátozását. Az egész államapparátust a Fidesz győzelmének támogatására fogják felhasználni. A propagandakampány mértéke szőnyegbombázásra hasonlít. Célja, hogy az ellenzéki jelölteket politikai tapasztalatlan dilettánsokként mutassa be, akiknek a kezében nem lehet az ország sorsát bízni” – mondta Mikecz Dániel, a Republikon intézet elemzője a Rzeczpospolitának. „A kormány emellett kínai kölcsönöket is felvett, nyilvánavlóan azért, hogy abból különféle társadalmi csoportok támogatására is jusson” – tette hozzá.
Orbán Viktor 2010-es hatalomra kerülése óta most először veszíthet az ellenzékkel szemben – jegyzi meg a lap. Azt írja, hogy az áprilisi választások előtt a kormánypárt átlagosan nyolc százalékponttal van lemaradva a Tisza, az új párt mögött, amelyet Magyar Péter, Varga Judit volt igazságügyminiszter volt férje vezet.
Ez részben azzal magyarázható, hogy a korábban széttagolt ellenzék mára összezárni látszik Magyar mögött. A Tisza vezetőjének kétségtelen előnye, hogy nem része a magyar baloldalnak, amelyet egyébként azóta is kárhoztat a társadalom jelentős része, amiért nem sikerült elkerülni a pénzügyi válságot Magyarországon.
A lengyel újság szerint Magyar sikere azonban „az Orbán által felépített gazdasági modell összeomlásának is köszönhető”. Az Európai Bizottság szerint az ország gazdasága idén mindössze 0,8 százalékkal tud növekedni, ami durván a negyede Lengyelország teljesítményének. Az IMF becslése szerint Magyarország egy főre jutó GDP-je, vásárlóerő-paritás alapján, jelenleg mindössze 48 600 dollár, ami nemcsak a románnál (49 200 dollár), de az orosznál (49 300 dollár) is alacsonyabb. Az eladósodás is rekordokat dönt, az országnak a GDP elképesztő, 5 százalékát kell adósságszolgálatra fordítania. Ez a legmagasabb arány az EU-ban. Ráadásul a 10 éves magyar kötvények 7 százalékos hozama is rendkívül magas: jócskán megkérik az árát a befektetők a magyar államkötvények megvásárlásának kockázataiért.
Orbán Viktor számos igyekezete közül sok mindennek nem érett be a gyümölcse.
Bár jó kapcsolatokat ápolt Vlagyimir Putyinnal, az orosz elnök mégsem adja olcsóbban az olajat és a gázt. Donald Trump, aki a választási kampány során nem győzte dicsérni a magyar miniszterelnököt, szintén nem nyújtott neki érdemi támogatást a Fehér Házba való visszatérése után. A gazdasági növekedés beindítását szolgálta volna a kínai és dél-koreai akkumulátorgyárak befogadása is, ám nagyon úgy tűnik, hogy a német autóipari vállalatok vonakodnak megvásárolni ezeket - pláne, hogy maguk is komoly értékesítési problémákkal küzdenek.
A Fidesz népszerűségét az is megviselte, hogy Magyarország az utóbbi években messze a legmagasabb inflációt produkálta az EU-ban, tizenkét hónappal ezelőtt, a csúcsponton, az árak évi 25 százalékos ütemben emelkedtek.
A lap itt megemlíti Tiborcz Istvánt és Mészáros Lőrincet – akik mára a 10 leggazdagabb magyar között szerepelnek, méghozzá igen előkelő helyen.
– teszi fel a kérdést a lapnak nyilatkozó meg nem nevezett szakember, utalva az MNB márciusban távozó elnökére, Matolcsy Györgyre, és a jegybanki alapítványok gazdálkodására.
A cikk emlékeztet: Orbán Viktor jelentős népszerűségre tett szert, amikor 2010-ben, hatalomra kerülése után gyakorlatilag rögtön szakított IMF-fel, a hiteleket visszafizette, és a bérek felpumpálása mellett a gazdasági növekedést a növekvő fogyasztásra alapozza. Az állam lefoglalta a magánnyugdíjalapokat és megadóztatta a külföldi bankokat. Emellett a svájci frankban denominált hitelek forintra váltását is végrehajtotta, aminek persze nem örültek ezek a külföldi pénzintézetek. Ám mára eljutottunk odáig, hogy Magyarország már nem engedheti meg magának, hogy további adósságot halmozzon fel, és pénzt pumpáljon a mesterséges növekedésbe.
„Magyarország számára hatalmas probléma, hogy az Európai Bizottság 18 milliárd euró kifizetését blokkolja a jogállamiság megsértése miatt. Kiderült az is, hogy a kínai vagy orosz pénz nem helyettesítheti az európai forrásokat. Az uniós források az egész társadalom fejlődéséhez járulnak hozzá. A pekingi vagy moszkvai források pedig, ha egyáltalán megjelennek, inkább csak az oligarchákat gazdagítják” – magyarázza Mikecz Dániel.
A kérdés persze az, hogy a Fidesz egy esetleges vereség esetén lemond-e a hatalomról, vagy megpróbálja megtartani. A miniszterelnöknek és szövetségeseinek sok vesztenivalója van: az ellenzék már beígérte a felelősségre vonást, mi több, börtönnel is fenyegetett.
„Azt hiszem, Orbán lemond majd a hatalomról. Ám követni fogja a lengyel és amerikai példát, és megpróbálja az irányítása alatt álló intézményeket arra használni, hogy négy év után visszatérhessen” – véli a Republikon elemzője. Már csak azért is, mert a rendszerszintű változásokhoz számos dolog alkotmányos parlamenti többséget igényelne. A Tisza Párt pedig valószínűleg nem fogja ezt megszerezni.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Legolvasottabb
Már nem kell vesződni a sörösdobozokkal a Penny-ben
Hiába a bankok tiltakozása, megduplázzák az ingyenes készpénzfelvételi limitet
Népszerű teát hívott vissza a fogyasztóvédelem
Kiderült a nagy energiatitok: a rezsicsökkentés valójában egy zsákutca
Valami történt: Washingtonba rendelték az ukránokat
Szijjártó Péter: Nem kapcsolatunk van az unióval, hanem mi magunk is az EU vagyunk
Tüntetéshullám kezdődik: lázadnak a diákok a kormány döntése ellen
Megvan, hogy mennyi pénzért lehet hálálkodni
Megvan a dátum: ekkor utalhatják a 13. és 14. havi nyugdíjat