Valóban extrém magas a magyar daganatos betegek előfordulása, mint ahogyan azt a nemzetközi statisztikák tükrözik? – tette fel a kérdést Vokó Zoltán, egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központ igazgatója a Nemzeti Rákellenes Nap miatt rendezett sajtóeseményen. 

Az OECD egy nem régen publikált adatai szerint Magyarországon mind a férfiak, mind a nők esetében uniós átlag felett van a rákos megbetegedések becsült incidenciája és a daganatos halálozás. Magyarországon a daganatos halálozás 32 százalékkal haladta meg az uniós átlagot. A legtöbb beteg tüdő-és vastagbélrák, valamint mellrák miatt hal meg, ez derül ki az OECD most megjelent rákügyi országprofiljából. 

Kép: OECD

Ha tényleg ilyen magas ez az adat akkor, ennek valamilyen speciális oka van, vélik a kutatók. 

Sokszor szentírásként kezeljük, amit az OECD vagy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közöl, ugyanakkor nehezen lehet a kutatások technikai részleteit megtudni

– tette hozzá a professzor.

Az OECD Magyarország esetén a hazai halálozási adatokra hivatkozik és ebből becsülték meg az incidenciákat vagyis a betegség előfordulásának gyakoriságát is, mondta Vokó Zoltán. 

Kapcsolódó

A friss kutatáshoz – ami a HUN-CANCER EPI (HCE) nevet kapta – jellemzően a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) BNO-kódjait használták fel.

Csak példaként említette, hogy 2018-ben az OECD becslései szerint 66 610 daganatos beteget regisztráltak Magyarországon ezzel szemben 57 089 beteg volt a NEAK adatok alapján. 

A HCE kutatásban, amely 2011 és 2019 közötti NEAK adatokra épül, az látszik, hogy Magyarországon az előző évtizedben jelentősen csökkent a daganatos megbetegedések előfordulása és a daganatos halálozás is, különösen a 40–60 év közötti férfiak körében. Az elemzés a daganatos betegek túlélésének javulását is kimutatta, például vastag- és végbélrák, tüdőrák és melanoma esetében is.

A professzor kiemelte: nincs arról szó, hogy a daganatos betegek száma ne lenne magas Magyarországon, de nem lógunk ki extrém módon sorból. A kockázatokat okozó tényezőket kell megfékezni. 

A dohányzással összefüggő daganatos betegek számában és halálozási adataiban látszik leginkább a javulás, mondta Vokó Zoltán, ez a HCE kutatás egyik legfontosabb eredménye.

Az epidemiológiai adatok szerint a prevenciós intézkedések és az egészségügyi ellátás fejlődése is hozzájárult ehhez a pozitív tendenciához. Példaként említették az eseményen, hogy jó hír, hogy már nem lehet zárt térben dohányozni, valamint az is, hogy a dohánytermékeken megjelentek azok a figyelemfelhívó jelzések, hogy milyen betegségeket okozhat a dohányzás.

Kép: Economx

Az adatokból jól látszik, hogy amíg 2011-ben férfiak esetében 100 ezer főre 808 daganatos beteg jutott, 2019-ben 686 férfi daganatos beteget regisztráltak. A nők esetében 2011-ben 558 daganatos beteg jutott 100 ezer lakosra, 2019-ben pedig 505 beteg. Vokó Zoltán kiemelte: korcsoportok szerint a fiatal 40-59 éves tüdőrákos férfi és női korosztályban is jelentős mértékű csökkentést lehet látni, mind az incidenciában, mind a halálozásban.

A daganatos betegségek 43 százaléka megelőzhető

A daganatos betegek túlélési mutatói többek között a vastag- és végbélrák, a tüdőrák és a melanómás betegek esetében is javultak. A HUN-CANCER EPI  kutatásban a betegek hosszútávú túlélési eredményeit is górcső alá vette. Ez alapján különösen kedvező a helyzet a magyar mellrákos betegek ötéves, úgynevezett "nettó túlélése” esetén. A HCE kutatás szerint a 2011-2014-es időszak alapján a magyar mellrákos betegek a régió egyik legjobb túlélési esélyeivel rendelkeznek – mondta Maráz Anikó egyetemi docens, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Onkoterápiás Klinika onkológusa.

Ugyanakkor a vastagbélrák, a prosztatarák és a méhnyakrák esetében még van tér a fejlődésre a nyugat-európai országokhoz képest. 

A valós betegellátási adatokkal kapcsolatban elmondta, hogy az onkológusok számára is elkeserítő volt az az adatsor, amit az OECD közölt. De a mostani kutatás adatai megerősítették, hogy azért vannak eredmények, mint például a szűrőprogramok, a HPV-oltás és az innovatív terápiák megjelenése is ezek közé sorolható.

A környezeti tényezők mérséklésével, mint például a dohányzás abba hagyásával, a súlytöbblet csökkentésével, az étkezési hibák kijavításával, a sportosabb életmóddal a daganatok 43 százaléka megelőzhető lenne, emelte ki az onkológus.

A szűrővizsgálatok fontosságát hangsúlyozva Maráz Anikó kitért arra, hogy a mammográfiás szűrésekre csak a behívottak 35 százaléka megy el. A kutatás egyik fontos eredménye, hogy a nők mellrák szűrését 45 éves kornál hamarabb el kellene kezdeni Magyarországon is, mivel a 40-49 éves populációban 100 ezer nőre 140 mellrákos beteg jutott. A szűrővizsgálatok új protokollja már egy ideje a hazai egészségpolitikusok asztalán van, erről itt írtunk bővebben.

A nők esetében a HPV alapú méhnyakrák szűrésre is tettek javaslatot a szakemberek. A tüdőszűrés esetében pedig az 50 év felettieknél az alacsony dózisú tüdőszűrés program beindítását hangsúlyozzák. Az időben felfedezett tüdőrák esetén a betegek halálozása akár 15-20 százalékkal is csökkenthető lenne, tette hozzá Maráz Anikó. 

A docens szerint a vastagbélrák szűrés esetén a részvételi arány 30 százalék alatt marad. Az onkológusok látják a különbséget, a betegek között. A korán felfedezett operálható daganattal a beteg meggyógyítható, aki pedig későn megy vizsgálatra, azoknál életük végéig kezelésre lesz szükség.

A mellráknál nagyon jók a túlélési mutatók

2011-2019 között Magyarországon 630 ezer új daganatos beteget diagnosztizáltak. A betegek túlélési esélyeiről beszélt Kiss Zoltán, az MSD adatkutatásokért felelős igazgatója, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense.

Az emlőrákos betegek túlélésével kapcsolatban elmondta: 100 betegből egy év múlva már a betegek tíz százaléka nem élt, két év múlva 15 százalék, 5 év múlva pedig a betegek 25 százaléka nem tudott megküzdeni a betegséggel. A prosztatadaganatnál 80 százalék a betegek ötéves túlélése. A vastag és végbélrák esetén, a betegek több mint a fele nem élt 5 év múlva. A tüdőrák esetében pedig a betegek négyötöde nem élt a diagnózis felállítása utáni ötödik évben, sorolta az adatokat Kiss Zoltán. 

A nők túlélési esélyei minden betegségcsoportban jobbak, emelte ki a docens. A legjelentősebb eredménye a kutatásnak, hogy a magyar emlőrákos betegek túlélési mutatói nagyon biztatók, ezért érdemes időben szembenézni a betegséggel. Jellemzően 85 százalékos ötéves túléléssel néznek szembe a magyar betegek is, ami kifejezetten magas aránynak számít a régióban is, mondta Kiss Zoltán.