Gaskó István a lehetőségekről szólva kifejtette: az évente mintegy 200 milliárd forintba kerülő nyugdíjba vonulást elsősorban olyan forrásokból lehetne fedezni, amelyeket az állam szed be járulék címen. Példaként említette, hogy évi mintegy 5000 milliárd forintot tesz ki a feketegazdaság, ha ennek a 20 százaléka kifehéredne, akkor a forrás biztosított lenne.

Másik lehetőségként említette, hogy csábítóvá kell tenni az országot annak az általa vélt mintegy 600 ezer embernek is, akik ma Nyugat-Európában dolgoznak, hogy jöjjenek haza és itt fizessék járulékaikat.

Gaskó István emlékeztetett: esélyegyenlőtlennek találják, hogy jelenleg csak a nők mehetnek nyugdíjba 40 évi munkaviszony után. Ezért állt a Liga Szakszervezetek a Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezetének tisztségviselője által, magánemberként kezdeményezett népszavazási kezdeményezés mellé.

Az elnök az MTI-nek úgy fogalmazott, hogy széles társadalmi támogatottságú az ügy és reményei szerint két hónap alatt összegyűlik a népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírás. Mint fogalmazott, a legtöbb városban gyűjtik az aláírásokat.
Elmondta azt is, hogy a népszavazáshoz szükséges 5 milliárd forintot nem szeretné a "társadalom nyakába varrni", így bízik abban, hogy a kormány még előtte bevezeti ezt a lehetőséget.

Amennyiben mégis lesz népszavazás, Gaskó István reményei szerint ez vagy az év végén, vagy a jövő év elején fog megvalósulni.

Kijelentette azt is, hogy "szigorúan pártsemlegesen" szeretnék lebonyolítani mind az aláírás gyűjtést, mind a népszavazást, mert nem szeretnék, "hogy bármelyik politikai erő rájuk csimpaszkodna, és politikai zsákmányszerzésre használná a népakaratnak ezt a szegmensét".

Győrben egy óra alatt mintegy 50 ember írta alá a népszavazást kezdeményező ívet.