Mostanáig 5-6 milliárd forintjába került az adófizetőknek a Rogán Antal által kitalált, 2013-ban bevezetett újfajta állampapír mesterségesen fenntartott magas kamata - olvasható a lapban, amely közgazdászok segítségével kiszámolta, hogy mennyivel került többe a távol- és közel-keleti, illetve orosz, ukrán befektetőknek eladni a letelepedési államkötvényeket annál, mintha a magyar költségvetés a piacokról vont volna be pénzt. (Immár az uniós országok fele árul letelepedési kötvényeket, de vannak olyan államok is, amelyek pénzért egyből állampolgárságot is adnak. Erről szóló összeállításunkat itt találja.)

A probléma abból adódik, hogy a Rogán által kidolgozott törvény bebetonozta a közvetítők hasznát: leszögezte, hogy a kamat nem lehet évi két százaléknál kisebb. A gazdasági bizottság által kiválasztott - egy kivételével offshore-helyszíneken bejegyzett - cégek állampapíronként minimum hétmillió forintot kerestek, plusz felszámoltak ¬45-60 ezer eurónyi (13,9-18,6 millió forint) közvetítői díjat is - olvasható a Népszabadságban.

Kezdetben az állam is nyert a rendszeren. Ugyanis a jogszabály azt is kikötötte, hogy a kötvény kamatának 1,5 százalékkal kisebbnek kell lennie, mint a piaci kamat. Az első évben az utóbbi volt 4,9 százalék fölött is, tehát az állam olcsóbban jutott pénzhez a letelepedési kötvényből. Csakhogy a piacon elérhető hozamok 2014 júniusában beestek 2,4 százalék alá, azaz kisebbek lettek, mint a letelepedési kötvény - törvényben garantált minimumú, kamatos kamattal számolt (2,46 százalékos) - haszna. Sőt, a piaci kamatok tovább estek: idén júliusban már 0,48 százalék volt az euróalapú magyar állampapírok átlagos hozama.

Azaz a kamatszint átfordulása óta az állam ráfizet a boltra, a Népszabadság számításai szerint idén júliusig 17,4 millió eurót (mai árfolyamon 5,3 milliárd forintot) bukott. A közvetítő cégek pedig nagyon is jól jártak, hiszen a lap szerint 2013 és 2015 között ezek a vállalkozások a kamatokból és a közvetítői díjakból 80 milliárdnál is több bevételre tettek szert.