Az összefoglaló szerint a Dunántúl nagy részén alig volt csapadékhiányos terület, az előző 30 nap során északnyugaton 40-60 milliméterrel több csapadék esett a sokéves átlagnál, a Tiszántúlon ugyanakkor 20-30 milliméterrel kevesebb.

Dunától keletre csak kisebb területeken, főleg Bács-Kiskun vármegye északi részén és Hajdú-Bihar vármegyében esett eleget az eső. Május elején a csapadékhiány az Alföld déli részén és az ország északkeleti részén volt a legsúlyosabb – írták.

Bár a tavaszi hónapokra ez nem jellemző, Európa több országához hasonlóan Magyarországon is jégveszélyes zivatarok alakultak ki, négy szupercella is létrejött az elmúlt hetekben. A jégkárveszély az északnyugati országrészben, valamint Bács-KiskunBorsod-Abaúj-Zemplén és Tolna vármegyében volt a legerősebb április utolsó és május első hetében.

Jégbejelentés ebben az időszakban Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest, Tolna, Vas és Zala vármegyéből érkezett

– közölte a NAK.

Tavaly kifejezetten súlyos aszály pusztított

A gazdák összesen 1,45 millió hektárra jelentettek be aszálykárt. A Dunától keletre eső területek mindegyike jelentősen megszenvedte a szárazságot, így a mezőgazdasági biztosítással foglalkozó társaságok mintegy 41 milliárd forintot fizettek ki az érintetteknek az aszálykár és a szélsőséges időjárás okozta egyéb károk enyhítésére.

A tavalyi aszály miatt népszerűbb lehet az idén a növénybiztosítás

A Magyar Államkincstár április 20-án megnyitotta azt az online felületét, amelyen a gazdálkodók június 9-ig beadhatják az idei agrárbiztosítási díjtámogatásra vonatkozó kérelmüket is. A tavalyi aszály után várhatóan tovább nő az érdeklődés a konstrukció iránt - hívta fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége. Bővebben>>>