Tony Blair, az Egyesült Királyság volt miniszterelnöke nyomás alá került egy jelentős azerbajdzsáni energiaüzlettel kapcsolatos lobbitevékenysége miatt, miután az ország erőskezű vezetője katonai támadást indított egy örmények által lakott enklávé ellen – számolt be róla a Politico.

Ilham Alijev, aki 2003 óta Azerbajdzsán elnöke, szerdán győzelmet hirdetett a Hegyi-Karabahban végrehajtott katonai műveletet követően. Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök etnikai tisztogatással vádolta Alijevet, és félő, hogy az örményeket nagyarányú kényszerkitelepítés fenyegeti.

Tony Blair szoros kapcsolatokat épített ki Alijevvel, miután elköszönt a brit miniszterelnöki tisztségétől, majd világszerte kormányok és vállalatok tanácsadójaként kezdett komoly pénzeket keresni keresni.

2014-ben felkérték, hogy adjon tanácsot a BP által vezetett konzorciumnak, amely földgázt akar exportálni Azerbajdzsánból Európába, ami Alijev egyik kedvenc projektje. Blair állítólag az úgynevezett transzadriai csővezetékről, amely Apuliában végződik, egy 2018-as, Matteo Salvini akkori olasz belügyminiszterrel folytatott megbeszélésen tárgyalt. A vezeték 2020-ban lett élesítve.

Nagy-Britannia és az EU azon az alapon támogatta a vezetéket, hogy az segítene diverzifikálni Európa energiaellátását. William Hague akkori brit külügyminiszter 2013-ban részt vett a vezeték bakui aláírási ünnepségén.

Az Amnesty International felkérdezné Tony Blairt

A 120 ezer örmény etnikumú lakosnak otthont adó Hegyi-Karabah térségében a szeparatista erők 24 órával Alijev katonai műveletének kezdete után megadták magukat. Alijev a héten azt mondta, hogy az azerbajdzsániaknak semmi bajuk a lakossággal. A katonai lépést követően Sacha Deshmukh, az Amnesty International brit szervezet vezetője a Politicónak azt mondta, hogy Blairnek kérdésekre kell felelnie a régióbeli döntéseivel kapcsolatban.

„Azerbajdzsán borzalmas emberi jogi helyzete jól ismert, beleértve az újságírók elleni folyamatos fellépést, az önkényes letartóztatásokat, az aktivisták politikai indíttatású felelősségre vonását, a békés tüntetések leverését és a kevés előrelépést a feltételezett háborús bűnösök bíróság elé állítása terén, és Tony Blairnek minden bizonnyal tudnia kell majd bizonyítani, hogy tanácsát és befolyását felhasználva igyekezett rávenni az azerbajdzsáni kormányt arra, hogy megfelelően foglalkozzon ezekkel a megdöbbentő emberi jogi jogsértésekkel” – fogalmazott Deshmukh.

Blairnek tisztáznia kell, hogy az azerbajdzsáni kormánynak nyújtott tanácsadásban betöltött szerepe nem jelentett közvetlen részvételt az emberi jogi jogsértésekben. Blair 2016-ban felszámolta a Tony Blair Associatest, a nemzetközi tanácsadói munkájának fő szervét, és közölte, hogy jótékonysági munkára fog összpontosítani.

A Tony Blair Institute for Global Change, Blair 2016-ban alapított nonprofit szervezete, amely 30 országban működik, közölte, nem dolgozik Azerbajdzsánban. A szervezet kapcsolatokat épített ki az Egyesült Királyság Munkáspártjának jelenlegi vezetésével a jövőre várható választások előtt.

Sanna Marin elköszön és karriert vált: nem akárki lesz az új főnöke

A volt finn miniszterelnök, Sanna Marin, aki áprilisban hajszál híján elveszítette a választásokat, és a múlt héten lemondott pártja vezetéséről, azt tervezi, hogy elhagyja a parlamentet, és csatlakozik a Tony Blair intézetéhez.