Romániai elnökválasztás: végül a magyarok voltak a mérleg nyelve, akik eldönthették az eredményt

Nicusor Dan, a nyugatbarát, centrista jelölt került ki győztesen a romániai elnökválasztás második fordulójából, amellyel Románia rendszerváltás utáni történetének egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb politikai meccsét nyerte meg. Ezzel pedig maga mögé utasította a szélsőséges, jobboldali nézeteket valló, szuverenista, a magyarokat rendkívül nem kedvelő George Simiont.

• A győztes Nicusor Dan, Bukarest független polgármestere tehát vasárnap a szavazatok 53,6 százalékát szerezte meg, ami 6.168.642 szavazatot jelentett;
• Ellenfele, George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke pedig 46,4 százalékos eredményt ért el, 5.339.053 szavazattal.

Ami érdekes, hogy a diaszpórában, vagyis a külföldön élő románok körében megfordultak az arányok, és – bár az első fordulós eredményénél jóval kisebb arányban, de – egyértelműen George Simion került előnybe, ám ez a „külhoni népszerűség” a mellékelt ábra szerint nem volt képes a végeredményt visszafordítani. (A diaszpórában Nicusor Dan 45,14 százalékot, míg George Simion a voksok 55,86 százalékát tudhatta magáénak.)

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

– nyilatkozta lapunknak Szilágyi Mátyás volt nagykövet, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. A szakértő szerint e tekintetben érvényesült a papírforma, miután az előzetes mérések és a közvélemény-kutatások is azt jelezték, hogy a 65 százalék körüli arány a mérsékelt jelöltnek fog kedvezni. Ehhez láthatóan a nagyvárosokban, elsősorban Bukarestben zajlott hatalmas mozgósítás.

„Az urbanizált közegek megmozdulása, főként Románia első hat legnagyobb városában alapvetően Nicusor Dan malmára hajtotta a vizet, amihez képest a második fordulóban mozgósításban lemaradt a javarészt George Simion szavazóbázisát képező vidéki Románia. A falvakban, a kistelepüléseken a részvétel aránya leszakadt az első fordulóban mért aránytól” – tette hozzá Szilágyi Mátyás.

A Magyar Külügyi Intézet munkatársa arról is beszélt: az erdélyi magyarság, a romániai magyar közösség kifejezetten az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor, illetve az Erdélyi Magyar Szövetség buzdítására egybehangzóan szintén Nicusor Dant támogatta. Ez azt jelenti, hogy Bukarest polgármestere a magyar szavazók részéről rekord számú, közel 600 ezer szavazatot kapott.

Ezt a 600 ezer magyar szavazatot érdemes összeolvasni az adattal, hogy végeredményben 829 ezer szavazattal többet szerzett Nicusor Dan George Simionnal szemben, ami Szilágyi Mátyás meglátása alapján a választásban kifejezetten kiemeli a magyarság mérleg nyelve szerepét.

Azt már az Euronews írja elemzésében, hogy Nicusor Dan megválasztása minden bizonnyal jelentős megkönnyebbülés lesz mind az unió, mind Ukrajna számára, mert a második forduló győztese várhatóan a jelenlegi nyugatbarát parlamenti többséggel fog együttműködni. Miközben nagy eséllyel jelentős kihívás lesz számára a mélyen megosztott Románia újraegyesítése is.

A szomszédos országra jellemző jókora gazdasági zűrzavar, súlyos pénzügyi válság kezeléséről nem is beszélve. Mindenesetre a korrupcióellenes, egyben reformpárti programmal kampányoló, becsületességet és tisztességes viselkedést ígérő Nicusor Dan vasárnap este Bukarest központjában a román és uniós zászlókat lengető, ujjongó tömeghez szólva kijelentette:

Továbbá az új román elnök azt is kifejtette, hogy új arcok, legfőképpen szakértők és civilek kellenek a romániai közpolitikába. A nem rá szavazóknak egyúttal azt üzente teljes tisztelettel, hogy politikai oldalaktől függetlenül együtt kell építeniük Romániát, beleértve külföldön élő honfitársaikat is. Erre válaszul összegyűlt támogatói az „egységes” jelszót skandálták.

A romániai államfőválasztás eredménye természetesen ezúttal sem maradt nemzetközi visszhang nélkül: az elsők között például Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gratulált Nicusor Dannak, bízva a gyümölcsöző partnerségben. Ahogy elküldte gratulációját Emmanuel Macron francia elnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke is.

A romániai elnökválasztás eredményét az esetleges óvások elbírálása után az alkotmánybíróságnak kell jóváhagynia, majd ezt követően teheti le hivatalosan is esküjét az öt évre megválasztott új államfő.

Minden idők költségvetési hiánya

„Keserű érzés, de ez a választás csak a kezdet” – kommentálta választási vereségét George Simion, gratulálva ellenfelének, amivel kapcsolatban Szilágyi Mátyás az Economxnak kifejtette: nyilvánvaló, hogy a romániai szélsőjobboldali és a protest szavazók, elnökjelöltjük és vezető politikusaik sem hajlandóak egyelőre lefutottnak tekinteni ezt a meccset. Több okból sem:

• változatlanul igencsak hosszú a megoldásra váró gazdasági, politikai és társadalmi problémák listája Romániában;
• a siralmas pénzügyi mutatók közül csak egyet kiemelve: minden idők legnagyobb nominális költségvetési hiányával zárta 2024-et Románia, és azóta sem lett sokkal jobb a helyzet, így a szakértői előrejelzések szerint a továbbiakban – az ország pénzügyi talpon maradása, fizetőképességének fenntartása érdekében – nehezen kerülhető el radikális pénzügyi-gazdasági megszorító intézkedések foganatosítása;
• változatlanul fennáll a román társadalom rendkívüli megosztottsága;
• a lakosság, beleértve a népes román diaszpórát is, kiábrándultak a „régi” politikai elitből: a hagyományos, 35 évig uralkodó, pozícióban lévő román politikai pártokból;
• elhiteltelenedtek az állami és politikai intézmények (bíróságok, kormány, parlament, politikai pártok), különös tekintettel az alkotmánybíróságra, amely a román közvélemény jelentős része számára nem tiszta máig megnyugtatóan és teljesen egyértelműen, hogy milyen indokokra hivatkozva érvénytelenítették a 2024. november 24-i elnökválasztás első fordulóját* ennek részleteiről lásd cikk végi keretes írásunkat
• a szisztematikus korrupció jelensége szintén a társadalom jelentős részének tiltakozását váltja ki;
• egyre csak gyűlik az úgynevezett nem képviselt tömegek dühe az országban, akik főként a vidéki régiókban élnek, és kifejezetten vesztesei az utóbbi évtizedek társadalmi-gazdasági folyamatainak;

• a külföldre kitelepült, külföldön munkát vállaló 6 milliós tömeg nagy része sem véletlenül hagyta el az országot.

Mint Szilágyi Mátyás mondja, ezeket a problémákat George Simion és az AUR bázisa nyilvánvalóan próbálják majd a továbbiakban kihasználni, újabb és újabb gazdasági-politikai krízishelyzeteket, válságokat generálva. A szakértő szerint azzal szintén számolni kell, hogy megkísérelhetik akár az előrehozott parlamenti választásokat is kiprovokálni.

Ugyanakkor egy hosszabb kormányalakítási patthelyzet, illetve akár egy kényszerű kisebbségi koalíciós kormányalakítás is elképzelhető, ami elhúzódó válságmenedzselést jelentene a román belpolitikai életben. E tekintetben kulcskérdés lesz az eddigi legnagyobb kormánypárt, a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt állásfoglalása a további – ismételt – kormányra lépés vagy éppen ellenzékben maradás és kivárás kérdésében.