Nincs olyan szabály a konklávé során, amely meghatározná, hogy régiós vagy nemzetiségi alapon pontosan hány bíboros szavazhat. Ettől függetlenül érdekes, egyben tanulságos lehet megvizsgálni, hogy mely régiókból és országokból származik a legtöbb bíboros, akik részt vesznek a pápaválasztás folyamatában.

Egy bíborosnak, aki a Vatikán liturgiai hivatalát vezeti, egészen más gondjai lehetnek, mint a mongóliai Ulánbátor érsekének. Egy bíborosnak, aki egy nagy európai érsekséget vezet több száz pappal, valószínűleg szintén mások a prioritásai, mint a háború sújtotta Szíriában szolgáló vatikáni nagykövetnek vagy a nicaraguai Managua érsekének, akinek a templomát a kormány ostromolja.

Jelenleg 135 a bíborosok száma, akik 80 év alattiak, és szavazásra jogosultak. Ők összesen 71 különböző országból származnak a történelem földrajzilag legváltozatosabb konklávéjában. Ugyanakkor ketten már hivatalosan is közölték a Szentszékkel, hogy egészségügyi okokból nem tudnak részt venni a konklávén, így 133-ra csökkent a Sixtus-kápolnába bevonulók létszáma.

Az új pápává megválasztáshoz kétharmados többségre van szükség – írja az AP hírügynökség.

Íme a konklávén résztvevő bíborosok regionális megoszlása a Vatikán statisztikái alapján:

  • Európa: 52 (ebből 17 olasz);
  • Ázsia (beleértve a Közel-Keletet is): 23;
  • Afrika: 17;
  • Észak-Amerika: 16 (ebből 10 amerikai, 4 kanadai és 2 mexikói);
  • Dél-Amerika: 17;
  • Közép-Amerika: 4;
  • Óceánia: 4 (Ausztrália, Új-Zéland, Pápua Új-Guinea és Tonga egy-egy képviselője).

Ferenc pápa halála után az egyház halálcsókjáról beszélnek

Ferenc pápa halála után a katolikus egyház válaszút elé került: vajon folytatódnak a reformok, vagy visszafordul a múlt felé? A következő pápa személye sorsfordító lehet a világ katolikusai számára.

A részletekről ITT írtunk bővebben.