A hágai NATO-csúcstalálkozón megszületett döntéseket elemezték a meghívott szakértők Siklósi Péter vezető kutató moderálásában a Magyar Külügyi Intézet (MKI) kerekasztal beszélgetésén.

A csúcstalálkozó legfontosabb eredményeként Sztáray Péter, biztonságpolitikáért felelős külügyi államtitkár kiemelte az 5 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási célkitűzést, amely 3,5 százalék hagyományoson vett védelmi kiadásokból és további 1,5 százaléknyi biztonsággal és védelemmel összefüggő kiadásokból áll össze. Az államtitkár szerint Trump elnök visszatérése jelentős lendületet adott ennek a folyamatnak, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy elsősorban politikai jellegű döntés született, még rengeteg munka vár a tagállamokra a megvalósítás során.

Kép: Facebook/MKI

A külügyi államtitkár a beszélgetés során kritizálta az Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatos irreális elvárásokat, kiemelve, hogy az ukrán vezetés jelenlegi stratégiája komoly veszélyekkel jár. 

Véleménye szerint az ukránok számára egy felelős stratégiai döntés lenne minél hamarabb tárgyalóasztalhoz ülni Oroszországgal, mert az elhúzódó háború Ukrajnát még nehezebb helyzetbe hozza.

Bese Márton, Magyarország Állandó NATO Képviselet Védelempolitikai Részlegének vezetője a védelmi tervezési folyamatok kapcsán kiemelte, hogy a NATO által jóváhagyott tervek dinamikus dokumentumok, amelyek folyamatos felülvizsgálatra szorulnak, tekintettel a változó geopolitikai környezetre. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a tervezési folyamat rendkívül összetett, mert egyaránt figyelembe kell vennie a stratégiai célokat és az egyes tagállamok gazdasági realitásait.

Bese Márton (b), Sztáray Péter (j)
Kép: Facebook/MKI

Stepper Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) docense a kutatók szemszögéből izgalmasnak nevezte a döntések körüli kompromisszumokat, amelyek egyszerre szolgálják a gazdasági versenyképességet és a védelmi kapacitások erősítését. Kiemelte, hogy a jövőben kulcsfontosságú lesz, hogy az emelkedő védelmi költségvetésekből milyen konkrét képességeket tudnak majd megvalósítani az egyes országok. Hozzátette, hogy a védelmi költségek emelésének a gazdasági hatásai is jelentősek, Lengyelország például már korábban magas védelmi kiadásokat vállalt, hogy saját védelmi iparát erősítse.

Stepper Péter
Kép: Facebook/MKI

A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy a hágai csúcs sikeresnek tekinthető, mert komoly politikai elköteleződést mutatott fel a katonai szövetség az új védelmi kiadási célok mellett, miközben érzékelhetően próbálta kiegyensúlyozni az Egyesült Államok elvárásait és az európai érdekeket.

Ukrajna lehetett csalódott a csúcstalálkozó után, mivel ezúttal jóval kevésbé volt a figyelem központjában, az ország NATO-tagsága ezúttal nem is jelent meg a találkozó után kiadott kommünikében, amely mindössze egy oldalnyi lett.

Sztáray Péter szerint a jelenlegi támogatási rendszer csak arra elegendő, hogy Ukrajna lassan kivérezzen és folyamatosan területeket veszítsen Oroszországgal szemben, amely továbbra is a katonai megoldást preferálja.

Mi a helyzet a sorkatonasággal?

Kérdésként merült fel, hogy a védelmi kiadások növekedésével összhangban elképzelhető-e egy olyan irány, amely például önkéntes alapon, erősebb állampolgári bevonással működne, mint amilyen az északi országok modellje. Erre válaszolva Bese Márton hangsúlyozta, hogy a NATO védelmi tervezési folyamata lehetőséget ad arra, hogy minden ország a saját specifikus igényeinek megfelelően alakítsa ki a képességeit, beleértve akár az önkéntes tartalékos rendszereket is, amelyeket a Zrínyi 2026 program Magyarországon is erősíteni kíván.

Sztáray Péter válaszában elmondta, hogy a magyar kormánynak nincs terve a sorkatonaság visszaállítására, annak ellenére, hogy több európai ország is elindult ebbe az irányba, különösen az orosz-ukrán háború hatására.

Hangsúlyozta, hogy hazánkban az eddigi toborzási kampányok sikeresnek bizonyultak, a magyar fiatalok között azonban nincs meg az a percepció, hogy feltétlenül katonáskodniuk kellene, mert közvetlen veszélyben lenne a haza. Ennek megfelelően az egy fontos kihívás a Honvédség számára, hogy miként tudják megtartani hosszabb távon a katonai szolgálat mellett döntő fiatalokat.

Kép: Facebook/MKI

Egy másik kérdező arra volt kíváncsi, hogy milyen módon lehetne Trump elnök részéről kikényszeríteni egy tűzszünetet Ukrajnában. Sztáray Péter szerint egy esetleges tűzszünet kikényszerítésére jelenleg nincs konkrét és egyszerű megoldás, ez szélesebb körű nagyhatalmi konszenzust igényelne. 

Törökország szerepe is napirendre került, amelynek kapcsán Sztáray Péter kifejtette, hogy bár az ország NATO-ban betöltött szerepe kulcsfontosságú, a bevonása az európai védelmi ipari projektekbe politikailag érzékeny kérdés, amit sok európai ország óvatosan kezel.

Kapcsolódó