Navracsics Tibor rámutatott: az európai nemzetek kifejlesztettek egy olyan rendszert, amelyben az egymással szemben szükségszerűen megfogalmazódó és ütköző nemzeti érdekek és konfliktusaik nem torkollnak háborúba, hanem a felek leülnek tárgyalóasztalhoz és összeegyeztetik érdekeiket. 

A miniszter azért is hangoztatta bővítéspártiságát, mert „az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az Európai Unió tagállamai között nincs háború”.

Ahol az EU már ott van, ki tud alakítani egy olyan konfliktuskezelési mechanizmust, amellyel megelőzhető a háború

- jelentette ki a miniszter, aki szerint az uniós bővítés nehézsége nem lehet olyan ok, ami miatt a Nyugat-Balkánt és a posztszovjet térséget otthagyják „teljes geopolitikai instabilitásban”.

Az orosz-ukrán háborúhoz hasonló helyzettel nem szembesült még az európai integráció, ebből fakadóan az EU nem tud háborús helyzetben „cselekvő aktorrá” válni. Navracsics Tibor ezért is furcsállja az Európai Bizottság erős elköteleződését, mert az unió korábban hasonló helyzetben mindig csak békeközvetítésre szorítkozott.

A miniszter szerint a békéhez először fegyverszünet kell, ezért tartja logikusnak a magyar kormány álláspontját. Igazságos, méltányos béke nem tud egy csapásra előállni. Ahhoz először fegyverszünetre van szükség, hogy a gyilkolást és a rombolást megállítsák, és le tudjanak higgadni a hadviselő felek.

Az Unió küldetése a béke lenne

A miniszter szerint az Európai Bizottságnak békeközvetítőként kellene fellépnie, és akkor jöhet létre viszonylag tartós béke, ha egy békerendszer van mögötte, és az Unió küldetését ebben látná. Az EU és a tagállamok döntéshozatalai közötti különbségről szólva Navracsics Tibor elmondta: Magyarországon a politika koncentráltan Budapesten zajlik, könnyen azonosítható pártokkal, politikusokkal, az unió ezzel szemben összetett, sokcsatornás intézményrendszer.

A jelenlegi felmérések szerint a nemzetek Európája koncepciót valló politikai erők erősebbek lesznek az uniós választások után, mint eddig bármikor

– jegyezte meg a kormánypárti politikus.

A magyar ET elnökség sikerrel kecsegtet

Sikeres ciklust vár 2024 második félévére, amikor Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának elnökségét. Ezt az időszakot folyamatos intézményi megújulás jellemzi majd, hiszen az elnökség egy európai parlamenti alakulóüléssel kezdődik, és a félév során jön létre az új Európai Bizottság és az Európai Tanács is. 

Az uniós forrásokról Navracsics Tibor elmondta: tárgyalnak, kompromisszumokat kötnek, hogy végrehajtják ezeket, és próbálják afelé terelni az Európai Bizottságot, hogy elfogyjanak a kifogásai.