Frissítve! A vasárnap késő esti állás szerint egyelőre hibahatáron van a különbség a lengyel elnökválasztás vasárnapi második fordulója után Rafal Trzaskowski kormánykoalíciós jelölt és a fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) támogatásával pályázó Karol Nawrocki között – derül ki az urnazárást követően közzétett exit poll felmérésekből. 

Este 7 órakor zártak a szavazóhelyiségek Lengyelországban, ahol történelmi jelentőségű elnökválasztás zajlik – a tét nem csupán az, hogy ki lesz az államfő, hanem az is, hogy Donald Tusk kormánya – a jogállamiság helyreállításának ígéretével – keresztül tudja-e vinni Európa-barát programját.

Ebben szövetségese, a fej-fej mellett haladó, két elnökjelölt közül Rafal Trzaskowski varsói polgármester lehet a segítségére, aki liberálisként azt ígéri: megszilárdítja Lengyelország megbízható partnerszerepét az Európai Unióban.  

Ám erős ellenlábasa is esélyes a győzelemre, a Donald Trump amerikai elnök által is nyíltan támogatott Karol Nawrocki, aki a jobboldali Jog- és Igazságosság Pártjának (PiS) embere, és populista vállalásai – például a kemény migrációs politika, a kritikus EU-álláspont – mellett botrányairól is elhíresült: korábban futballhuligánok közötti verekedésben, ingatanmutyiban vett részt, és a német Tagesschau szerint kidobóként és striciként is dolgozott. 

Nem izgatják magukat a kampánycsend miatt

Egy héttel a június elsejei választás előtt is már felfokozott hangulatú kampányhajrá zajlott a közel 38 millió lakosú országban, ahol múlt vasárnap Varsóban tartottak több tízezer fős tüntetéseket a rivális jelöltek táborai – szemléltetve a társadalomban eluralkodott polarizáltságot, amely élesen eltérő víziókat fed le. 

A sorsdöntő szavazás napján pedig – amelyről az első exit pollok késő este várhatók, de a végső, hivatalos eredményt hétfőn közlik – az Euronews jelentése szerint délutánig már több mint hatvanszor sértették meg a kampánycsendet agitációval vagy például a választási anyagok megsemmisítésével – ez súlyos, akár 1 millió zlotyig terjedő pénzbüntetéssel is sújtható.

Az elnök kezében a hadsereg és a külpolitika

A lengyel elnöki feladat nem látszatintézkedésekből és diplomáciából áll: az államfői hivatal befolyással bír az ország külpolitikájára, emellett az elnök a lengyel hadsereg főparancsnoka is, továbbá megvétózhatja a parlament (szejm) által elfogadott törvényeket – utóbbinak olyan súlya van, hogy vétó esetén az újabb szavazáson csak minősített, háromötödös többséggel lehet egy törvényt átvinni.

Lengyelországban ötévente tartanak közvetlen elnökválasztást  – idén kétfordulósra sikerült a szavazás, mivel a május 18-i, első fordulóban induló 13 jelölt közül senki sem szerezte meg a szavazatok több mint ötven százalékát.

Így maradt mostanra a két jelölt: a liberális Rafal Trzaskowski és a jobboldali nacionalista Karol Nawrocki. 

Európa visszafojtott lélegzettel figyel

A vasárnapi választást Európa többi részén is nagy érdeklődéssel követik.

Lengyelország következő elnökének egyik legfontosabb feladata az lesz az elemzők szerint, hogy fenntartsa az ország szövetségi kapcsolatait egy rendkívül turbulens időszakban – úgy a franciákkal vagy Németországgal, ahogy például az Egyesült Államokkal.

A lengyelek európai szerepe felértékelődött az ukrajnai háború kezdete óta. Már most sokat fordítanak a védelemre, de idővel

vezető szerepet játszhatnak az Oroszország felől érkező fenyegetés frontvonalában

idézi az Euronews Rebeccah Heinrichst, a Hudson Institute vezető munkatársát.

JD Vance mégse utazott, a németek pedig ellenségek

Korábban JD Vance, az USA alelnöke ígért látogatást a választás napjára, hogy jelenlétével is támogassa Trump favoritját, a jobboldali PiS párt jelöltjét, Nawrockit, ám végül lemondta az utazást, és Kristi Noem belbiztonsági minisztert küldte Lengyelországba. 

Lengyelország visszavezeti Európát a konzervatív értékekhez és ahhoz a felismeréshez, hogy az emberek Istentől kapják jogaikat, nem pedig valamilyen bürokratától – fogalmazott előzetes buzdító beszédében a miniszter, aki a Tagesschau szerint Tusk támogatottját, Trzaskowskit „katasztrófa sújtotta vezetőnek” nevezte, aki „egy szocialista, és félelemmel manipulálja az embereket, tönkreteszi országainkat” – idézik.

A német lap szerint a jobboldali elnökjelölt egyik kampányvideójában

ellenállásra szólított fel Németországgal szemben,

mert szerinte „csendben és titokban” a Donald Tusk miniszterelnök vezette kormány engedélyezné onnan a menekültek belépését Lengyelországba, amit meg kell akadályozni.