Az ügy csőtöréssel „kezdődött”, egy budai társasházi lakás beázott, a lakónak szerencséjére volt vagyonbiztosítása, így a biztosító megtérítette a kárt. Ugyanakkor be is perelte a társasházat, kereseti kérelme szerint a kár oka az volt, hogy a társasház tulajdonát képező cső hibásodott meg, és az ebből kifolyó víz áztatta el a károsult lakását. Az elsőfokú ítélet szerint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény, valamint a polgári törvénykönyv (Ptk.) alapján a társasház nem más, mint a tulajdonostársak közössége. A társasház jogképessége nem terjed ki arra, hogy önállóan tulajdonjog alanya legyen. Így vele szemben jogképesség hiánya miatt – a Ptk. 352. § (1) bekezdése alapján – kárigény nem érvényesíthető. A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését kérte. Hivatkozott arra, hogy a társasházakról szóló jogszabály 3. § (1) bekezdése szerint mivel a beázást okozó cső a társasházi tulajdonosok közös tulajdonában van, és a tulajdonosi jogokat a társasház gyakorolja, a társasház önállóan is perelhető, vagyis tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az alperes perbeli jogképességének hiányát állapította meg. A sérült cső valóban nem a társasház, hanem a tulajdonosok tulajdonában van, azonban a közös ügyek vitele érdekében a törvény felhatalmazást ad arra, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló társasház közvetlenül perelhető legyen – állította a felperes. A jogerős döntést meghozó fórum kimondta: a polgári perrendtartás (Pp.) 48. §-a alapján a perben fél az lehet, akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek. A társasházi törvény egyértelmű rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a társasháznak mely esetekben van önálló perbeli jogképessége. E szerint a társasház tulajdonostársainak közössége az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A perbeli cselekvőképesség a közös képviselőt (intézőbizottság elnökét) illeti meg. Így nem állítható, hogy a társasháznak nem volna perbeli jogképessége, ezért a jogerős döntés hatályon kívül helyezte a korábbi ítéletet, és az elsőfokú bíróságot a per további tárgyalására, valamint újabb határozat hozatalára utasította a Fővárosi Bíróság.