Hogyan lehet megválni a betéti társaságtól? A gt. hét módját ismeri ennek, röviden felsoroljuk a lehetőségeket. Megszűnik a bt.-beli tagsági jogviszony, ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette. A tagok közös megegyezésével vagy a tag kizárásával. Megszűnik rendes felmondással vagy azonnali hatályú felmondással. Hatodik indokcsoport a tag halála vagy a jogutód nélküli megszűnés. Hetedik: ha a bt.-beli tagsági jogviszony fenntartása jogszabályba ütközik. Mint látjuk, a gt. nem ismeri a társasági részesedés átruházását bt. esetén. Habár korábban voltak ilyen próbálkozások, magunk is láttunk bt.-beli „üzletrész átruházására” irányuló szerződéseket. Le kell szögeznünk, hogy bt. esetén nem beszélhetünk üzletrészről, és a tagoknak a társaságba bevitt vagyoni hozzájárulása adásvétel tárgyát nem képezheti. Ezt időközben megerősítette a Legfelsőbb Bíróság eseti döntése is. E kis rövid ismertetés témája tagsági viszony olyan megszűnésének esete, amely a társaságtól megváló tag részéről akaratlagos. Nem foglalkozunk tehát itt a kizárással, a vagyoni hozzájárulás nem teljesítése miatti megszűnéssel, a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnéssel és a jogszabályba ütköző tagság problematikájával. A gyakorlatban viszonylag ritkán találkozunk a tagsági viszony rendes vagy rendkívüli felmondásával, azonban érdemes a kettőt itt összehasonlítani. Rendes felmondással csak a határozatlan időre alapított társaságban fennálló tagsági jogviszonyt lehet megszüntetni, határideje három hónap. Ha a felmondás lejárta alkalmatlan időre esik, a többi tag a felmondási időt legfeljebb további három hónappal meghosszabbíthatja. A közkeletű hibás gyakorlatra hivatkozva szeretnénk leszögezni, hogy a rendes felmondás egyoldalú, ám jogszerű megszüntetési mód. Mindezért azt nem kell indokolni, és nem kell a társaság részéről elfogadni. A bt. tagja a társaságban fennálló tagsági jogviszonyát írásban, az ok megjelölésével azonnali hatállyal is felmondhatja, de csak abban az esetben, ha a társaság valamely más tagja a társasági szerződést súlyosan megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való további együttműködést vagy a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti. Érdekes megoldás az, hogy ebben az esetben nem a szerződést szegő féltől válik meg a társaság, hanem az a társasági tag válhat meg ilyen módon a társaságtól, akivel szemben (közvetetten) a szerződésszegést elkövették, illetve akire kihat ennek a következménye. Ebben az esetben sem szükséges a felmondás elfogadása, az indokolásnak azonban valósnak és a hivatkozott szerződésszegésnek megfelelő súlyúnak kell lennie ahhoz, hogy okot adjon e rendkívüli lehetőség igénybevételére. Ha a társaság a felmondás jogosságát vitatja, nem marad más, mint a peres út a felmondás érvénytelenségének megállapítása céljából. A tagsági viszonyát felmondó tag pedig keresettel élhet a társaság ellen, ha az a tagnak a kötelező elszámolás alapján járó követelését nem elégíti ki. (Szakértőnkhöz a szerkesztőn - [email protected] - keresztül intézhetőek kérdések.)