Már sokszor foglalkoztunk az economx.hu elemzéseiben a valós vagyoni eszközök, a tokenizáció és a blokklánc-technológia összefüggéseivel. Röviden az a lényeg, hogy a blokkláncon vagyoni és pénzügyi eszközöket – legyen az ingatlan, állampapír, részvény, kölcsön, műkincs stb. – tokenizálnak, azaz tokenek, vagyis digitális érmék formájában tárolnak. A láncon pedig okosszerződések révén láthatjuk az egyes vagyonelemek tulajdonjogát, értékét, lehetőség nyílik vásárlásra, értékesítésre, akár kölcsön felvételére vagy például likviditás biztosítására más pénzügyi tranzakciókhoz.

Vagyis ami eddig a fejünkben élt a pénzügyekkel, a bankokkal, a tőzsdével vagy éppen brókerekkel kapcsolatban, egy csapásra megváltozik a közeljövőben. A fizikai valóságukban megjelenő eszközök, intézmények és szereplők a virtuális térbe költöznek, azaz a blokkláncon jelennek meg.

Kapcsolódó

A tokenizált eszközök számos előnnyel rendelkeznek, de mégiscsak az a legfontosabb, hogy az online térben zajlik minden, nem kell papírmunka, közvetítő személyekre sincs szükség, nem kell várni, amíg hétfő lesz, mert akár vasárnap is láthatóvá válik a tranzakció a blokkláncon egy okosszerződés formájában. Ezek a megoldások alapvető változást jelentenek a tőke, vagyis a vagyon kezelésének és értékesítésének módjában, legyen az bármilyen valós eszköz a bányától kezdve egy gyémánton át a sarki fűszeresig. 

Amerika már lépett

A nagy amerikai pénzügyi multik már beindították a tokenizációs tevékenységüket, elég csak arra gondolni:

  • a BlackRock BUIDL alapja, amelyet az Ethereum blokkláncon indítottak, már meghaladta a 2,8 milliárd dolláros kezelt vagyont.
  • A Fidelity intézményi szintű letétkezelést fejlesztett a digitális eszközök számára,
  • A Franklin Templeton szintén tokenizált befektetési alapokat hozott létre nyilvános blokkláncokon.
  • A JPMorgan Kinexys platformja több mint másfél ezer milliárd dollár értékű tokenizált tranzakciót dolgozott fel.
  • Vagy éppen az HSBC, a Siemens, az ABN AMRO és az UBS is kötvényeket és más pénzügyi termékeket bocsátott ki a blokkláncon. 

Vagyis nagy globális vállalatok léptek be az online térbe, ami megerősíti, hogy a tokenizáció már nem egy távoli vágyálom, hanem egy olyan virtuális infrastruktúra, amely megkezdte hódító útját a mindennapokban.

  1. A blokklánc alapvetően újraértelmezi a vagyonkezelés mögött álló infrastruktúrát, hiszen a befektetők teljes átláthatósággal és közvetlen ellenőrzéssel tarthatják és utalhatják át az eszközeiket anélkül, hogy letétkezelőkre vagy éppen transzferügynökökre kellene támaszkodniuk.
  2. Ezzel összefüggésben a tőkefelhalmozás hatékonyabbá válik, hiszen a kibocsátók befektetési eszközöket indíthatnak, forrásokat gyűjthetnek és a bevételeket eloszthatják okosszerződések segítségével.
  3. Így ezek a tevékenységi körök automatizálva lesznek, vagyis nem vagy kevésbé igényelnek jogi, adminisztratív és banki infrastruktúrát.
  4. A vagyonkezelők számára ez alacsonyabb működési költségeket, gyorsabb likviditást, a globális befektetőkkel való jobb kapcsolattartást és sokkal részletesebb jelentéseket tesznek lehetővé.
  5. A befektetők számára pedig átláthatóságot, tervezhetőséget, és olyan lehetőségekhez való hozzáférést biztosítanak, amelyekről korábban csak álmodhattak.

A magánszemélyek és intézmények egyaránt profitálnak

Röviden, a blokklánc a vagyonkezelést egy széttagolt, közvetítőkre épülő iparágból egy egyszerűsített, programozható pénzügyi szolgáltatássá alakítja. A tokenizáció mind a lakossági, mind az intézményi piacokon javítja majd a pénzügyi infrastruktúra módszertanát.

  1. Az intézmények számára a tokenizáció automatizálást, átláthatóságot és gyorsaságot hoz a határokon átnyúló befektetési folyamatokba, jelentősen csökkentve a működési nehézségeket, rendszerhibákat. A tőke gyorsabban befektethető valós idejű megfeleléssel, programozható irányítással és teljes láthatósággal a vagyontárgyak vagy a pénzügyi eszközök teljes életciklusa során.
  2. A lakossági befektetők számára pedig a tokenizáció hozzáférést biztosít olyan eszközökhöz, amelyekhez eddig csupán az igazán nagy játékosok, ha úgy tetszik, a globális szereplők fértek hozzá. A korábban intézményi befektetők részére elérhető vagyonelemek most egyértelmű szabályozási feltételek mellett a „kisemberek” számára is megvásárolhatók lesznek. Például, ha indul egy nagyreményű startup, amit megtol néhány kockázati tőkebefektető, a kisember sem marad hoppon, mert a cég tokenizációja után akár mi is vásárolhatunk magunknak tokeneket.

Itt is a hibrid lesz az úr

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a hagyományos pénzügyi szektorok eltűnnek, hanem kénytelenek lesznek a mindennapi munkafolyamataikba integrálni a blokkláncot. Egy olyan hibrid modell felé haladunk, ahol a digitális és a tokenizált valós eszközök, illetve a szabályozott pénzügyi termékek mind együtt léteznek ugyanabban a technológiai környezetben.

Vagyis összességében a tokenizáció nem egy sima trend, hanem a következő generációs pénzügyek infrastrukturális alapja.

Ahogy említettük, a nagy vagyonkezelők már elindították a tokenizált alapokat, a szabályozási keretek kiforrtak, és a valódi tőke elkezdett áramlani a blokkláncokra. Az egyik legfontosabb erőfeszítés most a hagyományos pénzügyek és a blokklánc közötti konvergencia megteremtése, ennek érdekében különösen a bankok által bevezetett stabilcoinok szerepe fog nőni.

Ahogy az intézmények a fiat számlák mellett stabilcoinokat is kínálni kezdenek, a Web2 és a Web3 közötti határvonal eltűnik.

Miért fontos a MiCA?

A kripto, a tokenizáció és a blokklánc-technológia minél szélesebb körű kihasználása a valós eszközök területén átfogó szabályozási környezetet igényel. Ez Trump elnök vezetésével az USA-ban már gőzerővel folyik, számos törvényt elfogadtak. De ugyanígy az Európai Unió sem tétlenkedik, hiszen a MiCA bevezetésével szabályozza a kriptót, illetve a tokenizáció folyamatait.

A szabályozás bizalmat teremt, és a tokenizált értékpapírok kontextusában ez a bizalom elengedhetetlen az intézmények piacra lépéséhez. A szabályozás azonban kétélű fegyver is, hiszen a MiCA és a kapcsolódó keretrendszerek egyértelmű megfelelési útvonalakat teremtenek, de jelentős korlátozásokat is szabnak arra vonatkozóan, hogy a termékek hogyan és mikor kerülhetnek piacra. 

Európa jövője a tokenizációt illetően a megfelelő egyensúly megtalálásától függ:

  • amely nem fojtja meg az innovációt,
  • de távol tartja azokat a szereplőket, akik a befektetővédelem rovására a gyors meggazdagodásra törekszenek.