Az áfacsökkentés és a csok-program miatt nő a kereslet a lakóingatlanok építésére alkalmas telkek iránt, és sokan keresik a szállodákat és a befektetés céljára alkalmas egyéb ingatlanokat is.

A fővárosban megnőtt a kereslet az üzleti és iroda típusú ingatlanok iránt, és ez a trend már tapasztalható a megyeszékhelyeken és a nagyobb városokban is - írják. Bár továbbra is többségben vannak a magyar befektetők, kezdenek visszatérni a külföldi vevők is a magyar piacra. A bankcsoport tapasztalatai szerint a Közel-Keletről, Oroszországból, Kínából és Ázsiából is több érdeklődő keresi a befektetési lehetőségeket, és az elmúlt időszakban a nyugat-európai ingatlancégek érdeklődése is megnőtt.

A BDO Magyarország tanácsadó cég közleménye szerint csak Budapesten mintegy 600-800 ötcsillagos és egy-két ezer négycsillagos vagy alacsonyabb kategóriájú szobakapacitást tervező projekt előkészítése vagy megvalósítása zajlik, amelyek nyomán már a következő 1-2 évben 5-10 százalékkal bővülhet a jelenlegi mintegy 19 ezer szobás kapacitás. A magasabb kategóriájú szállodák jellemző projektmérete 200 szoba alatti és 20 és 30 millió euró közötti befektetési sávban mozog, míg az alacsonyabb kategóriájú szállodák esetében a szobaszám tipikusan 60 és 120 szoba közé esik, a projektek értéke egyenként jellemzően 4-8 millió euró.

Vidéken is több új, nagyobb léptékű projekt megvalósulása is várható például Nyíregyházán vagy Szekszárdon. Ugyanakkor egyre több szálloda küzd a munkaerő-elvándorlás következményeivel, és továbbra is kevés az eszközpótlásra és termékfejlesztésre elhatárolható forrás. Európában a stabil GDP-növekedéshez rendkívül alacsony infláció, gyenge euró, rekordalacsony olajárak és kedvező repülőjegyárak társultak. Ezek dinamikusan hajtották felfelé a szállodai és repülési szolgáltatások iránti keresletet, amit a terrorizmus, a migráció és egyéb globális vagy ország-specifikus kockázati tényezők sem tudtak érdemben visszafogni.