A lakhatási tőkeprogram keretében az állam 300 milliárd forint forrás nyújt, amit a becslések szerint 100-250 milliárd forintnyi magántőke egészíthet ki. A beruházók pedig hitelt is felvehetnek az összegyűlt tőkét kiegészítve, és ez a pénzösszeg a tőkeprogram legfeljebb 7 éves futamideje alatt kétszer is megfordulhat ingatlanfejlesztésekben. Ennek köszönhetően akár 1000-2000 milliárd forint is megmozdulhat a következő hét évben, ami ideális esetben 50-60 ezer lakás megépítésére is elegendő lehet.

A lakáspiac nagy kihívása, hogy nem feltétlenül ott van nagyobb kínálat, ahol szükség van rá. Budapesten és az ipari beruházások otthonául is szolgáló egyetemvárosokban a lakásárak dinamikus tempóban emelkednek. Ezeken a helyszíneken ráadásul a kiadó lakások is hiánycikké váltak, így az eladási céllal megépülő lakások mellett a bérlakásoknak és a kollégiumfejlesztéseknek is komoly szerep juthat a tőkeprogramban

– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. 

Kapcsolódó

A program sikere nagyban függ attól, hogy ténylegesen milyen áron kerülnek piacra a tőkeprogram keretében érintett lakások. Ha ugyanis a megépülő lakások nagy számban és megfizethető áron kerülnek piacra, akkor az versenyhelyzetet teremthet a használt lakások piacán is. Így nem csak az új építésű, de a használt lakások drágulása is fékeződhetne. A megfizethetőség azért is lehet fontos szempont a beruházóknak, mert az eladó és kiadó lakások legalább 90 százalékát természetes személyeknek kell megvennie vagy kibérelnie.

Korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium azzal számolt, hogy az 1,2 milliós négyzetméterár az új lakások esetében elfogadható árszint lenne. A pályázati felhívásban ugyanakkor nincs konkrét elvárás a megépült lakások költségszintjére vagy eladási árára vonatkozóan. Az viszont bizakodásra adhat okot, hogy az állami oldalt képviselő MFB Invest Zrt. a formai ellenőrzésen túl érdemben is elbírálja a beérkezett pályázatokat, aminek szempontjai között szerepelhet a megépülő lakások megfizethetősége is.