A LOSZ keddi sajtótájékoztatóján Budapesten Farkas Tamás, a szervezet elnöke elmondta, hogy a rezsicsökkentésből eredő megtakarítás közzétételi szabályai elavultak, az ingatlankezelők számára többletmunkát és többletköltséget jelent az épületenkénti és költségnemek szerinti rendszeres kimutatás, ráadásul a rezsicsökkentés a társasházi költségeknek legfeljebb 20 százalékát érinti.

A LOSZ a rezsicsökkentés helyett vissza nem térítendő, energetikai célú korszerűsítési támogatásokat sürget, továbbá elutasítja számos közszolgáltatás jelenlegi rendszerét - tette hozzá. Farkas Tamás kiemelte többek között a kéményseprést és a hulladékszállítást, amely szerinte a rezsicsökkentés miatt került válságos helyzetbe.

Fölhívta a figyelmet arra is, hogy az akár több milliárd forint értékű ingatlanok kezelőinek képzése hiányos, hiszen jelenleg Magyarországon megfelelő műszaki tudás, jogi és számviteli ismeretek, valamint továbbképzési kötelezettség nélkül lehet ellátni ilyen feladatokat. A LOSZ ezért új, akkreditált oktatási és továbbképzési rendszert dolgozott ki - tette hozzá. Farkas szerint az általuk javasolt intézkedések nélkül a következő években visszafordíthatatlanná válhat a társasházak állagromlása, holott a lakosság negyede ilyen típusú ingatlanokban él.

A rendezvényen Szabó László, a LOSZ alelnöke elmondta, hogy a társasházak és lakásszövetkezetek törvényességi felügyeletét jelenleg az önkormányzati jegyzők látják el, ehhez a feladathoz azonban nincsenek intézkedési jogköreik, többek között a lakónyilvántartásokhoz vagy az ingatlanok gazdálkodási adataihoz sem férnek hozzá, nem tudják kezelni a lakóközösségek panaszait.

Fölhívta a figyelmet arra is, hogy az ingatlanfenntartók nyilvántartása mellett új lakónyilvántartásra is szükség volna: kiemelte, hogy a szállodai vendégekkel ellentétben a lakást bérlő külföldiek ellenőrzése megoldatlan, ezért a jelenlegi helyzet akár nemzetbiztonsági problémákat is fölvethet.