A helyettes államtitkár elmondta, a 2020-ig lezáruló uniós pénzügyi ciklusban 3474 milliárd forint költhető európai uniós forrásból építőipari beruházásokra, ebből 561,4 milliárdnyi épületenergetikára fordítható.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke a 2020-ig felhasználható brüsszeli pályázati forrásokkal kapcsolatban azt mondta, a ciklus első két éve úgy ment el, hogy építési célú beruházásra ebből nagyon kevés jutott. Mivel a kormány a rendelkezésekre álló pénz nagy részét 2017-ig le akarja hívni, ez előrevetíti, a 2016-os év akár Kánaán is lehet az építőiparnak, ugyanakkor nagyon kevés időt hagy a projektek előkészítésére és megvalósítására. A rohamtempó pedig az előző időszakban is rengeteg problémát okozott. Arról nem is beszélve, hogy ezeket a ciklusokat az ágazat nem is képes követni.

A rendelésállomány tragikus, ötven százalékos visszaesése nagyon szomorú képet fest a jövő évről - mondta Koji László, aki leginkább hektikus évre számít az építőipar szempontjából 2016-ban. Az ágazat előtt álló legnagyobb kihívások közé sorolta a szakmunkáshiányt, az új közbeszerzési törvény alkalmazását, és az irreálisan alacsony ár "pszichózisából" való kikerülést.

Ebben az évben az építőipar várhatóan a tavalyi, 2100 milliárdos forgalmát ismétli meg a 2013-2014-es megrendelések teljesítésével. A megrendelések 60 százaléka állami megbízás volt, egy egészséges piacon, például Nyugat-Európában inkább fordított az arány - mondta az ÉVOSZ elnöke, aki a lakásépítés fellendülésében látja a szektor tartós növekedésének kulcsát. Ehhez az áfacsökkentés mellett a jelenleginél kedvezőbb finanszírozási környezet is kell. Mintegy 4 százalékkal javult az ágazat árbevétel arányos jövedelmezősége, azonban óriási ebben a szórás. Míg sokan továbbra is mínuszos jövedelmezőséggel működnek, egyes vállalkozások 15-18 százalékos eredményességet is produkálnak.