A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

A Termőföldindex alakulása megerősíti, hogy a föld befektetési eszközként konzervatívan emelkedő és az egyéb befektetésekhez képest a kilengéseknek kevésbé kitett áraival válságálló befektetés − közölte az FHB Bank a tanulmányában, amely szerint az éves elérhető átlagos hozama 10 százalék.

Kapcsolódó

Mindezt annak tükrében állapították meg, hogy 2010-ben ez az összefüggés egyedi okok miatt nem érvényesült. A gazdasági, pénzügyi válság a mezőgazdasági ágazatban − akárcsak a teljes gazdaságban − hitelszűkét is hozott, ezért a korábbi évekkel ellentétben a gazdálkodó egységek nehezebben jutottak külső forráshoz. Így az egyébként hitelből finanszírozható nem földjellegű beruházásokat nagyobb arányú saját forrásaikra támaszkodva kellett megvalósítani.

Tisztázódott a piac jövője

A keresleti oldalt − így a földárak felfelé mutató trendjét − az is visszafogta, hogy 2010-ben elhalasztotta az állam az árveréseket, amelyek a korábbi időszakban jótékonyan hatottak a földpiacra. A tavalyi év végén bejelentett újabb földvásárlási moratórium és a 2011-ben várható kormányintézkedések, valamint az előkészületben levő új jogszabályok alapján tisztázódott a termőföld iránt érdeklődők számára a piac jövője, ami magával hozta, hogy megtört a 2010-ben tapasztalható kiváró magatartás. Ez is erősítette a földárakra pozitívan ható optimistább várakozásokat. Szintén valószínűsíthető, hogy a 2010-ben megtermelt pluszjövedelem inkább 2011-ben jelent meg vásárlási igényként − állapítja meg az FHB.

 

A hektáronkénti átlagár így már elérte az 500 ezer forintot, az átlagok mögött azonban óriási a szóródás. A legértékesebb, jó minőségű, művelési célú szántók ára ugyanis 1,5−2,0 millió forintra is rúghat. Ez a művelési ág produkálja egyébként a legdinamikusabb értéknövekedést, ami 2007-hez képest 37 százalékot tett ki.

A legkiegyensúlyozottabb növekedés a dél-alföldi régióban volt

A földrajzi régiók szerinti áralakulást vizsgálva egyértelműen látszik, hogy a legmagasabb árfekvésű régiókban lassult az árnövekedés, ugyanakkor a közepes árfekvésű régiók jobban drágulnak, így ezek közelítenek egymáshoz. Kismértékű leszakadás van ugyanakkor a legalacsonyabb árakat felvonultató észak-magyarországi és észak-alföldi régió esetében.

A regionális tendenciákat figyelve az utóbbi években a legkiegyenlítettebb növekedést a dél-alföldi régió produkálta. Ezen a területen tartósan töretlen a fejlődés. A megelőző időszakhoz képest 2011-ben az átlagot meghaladó mértékben emelkedtek az árak az észak-magyarországi, közép-magyarországi és az észak-alföldi régióban.

Folytatódott viszont a nyugat-dunántúli régió 2009-től megfigyelhető árcsökkenése és az előző időszak stagnálásához képest Dél-Dunántúlon is kissé csökkentek az árak 2011 elején. Közép-Dunántúl és Közép-Magyarország árai viszont tovább erősödtek. Így a közép-magyarországi termőföldárak mellett már a közép-dunántúli értékek is meghaladják a dél- és nyugat-dunántúli árakat.

A terlmőföld likviditása elérte a lakáspiacét

A kutatásból az is kiderül, hogy a termőföldpiac likviditása elérte a lakáspiacét, tavaly már ugyanannyi, mintegy 85 ezer tranzakciót hoztak tető alá, mint a lakáspiacon. Az egyes művelési ágak hektáronkénti átlagárában egyébként többszörös is lehet az eltérés, a legolcsóbb legelő és gyep átlagára kevesebb mint a fele a drágább típusú szőlőnek vagy kert művelési ágba sorolt területeknek.

Az olcsó vásárlásra törekvők a jelenlegi trend szerint kiöregedett szőlőket és gyümölcsösöket keresnek, megspórolva az átminősítési költségeket. Az FHB kutatása arra is rámutat, hogy a parcellaméret az elmúlt 10 évben trendszerű emelkedést mutatott. Míg 2000-ben egy átlagos tranzakcióban 1 hektárnyi terület cserélt gazdát, addig 2011-re ez 2 hektár fölé emelkedett. Amennyiben az átlagos parcellaméretet vizsgáljuk, ugyanez a trend még élesebben rajzolódik ki. Adataik szerint 2000-ben átlagosan 4 hektár szerepelt az adásvételekben, míg 2011-ben már több mint 12 hektár.