Hétfőn az Országgyűlésben a kormánypárti képviselők javaslatára tizenötödször módosították az Alaptörvényt, belekerült, és már hatályba is lépett az a passzus is, miszerint

a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével.

Kapcsolódó

Az indoklás szerint ez a jog védelmet nyújthat azon települési közösségeknek, amelyek meg kívánják óvni a helyi társadalmuk életformáját, hagyományait, szokásait, rétegződését, illetve meg tudják határozni kívánatos lakosságszámukat.

A kormány honlapjára ezt követően a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium előterjesztésében felkerült a helyi önazonosság védelméről szóló törvény tervezete. A társadalmi vitára bocsátott dokumentum indoklása szerint 

a helyi önazonossághoz való jog alaptörvényi szintre emelése révén a közösség meghatározhatja azt, hogy a településre kik települhetnek be, vagy azt, hogy a beköltözni szándékozók szert tehetnek-e a településen ingatlanra.

A törvény tervezete meghatározza a helyi önazonossághoz való jog tartalmát, részjogosultságait, a jog érvényre juttatásának önkormányzati eszközeit és az ehhez kapcsolódó anyagi és eljárási szabályokat.

A betelepülő főszabályként az, aki a településen ingatlantulajdonnal és lakóhellyel nem rendelkezik, és a településen kíván ingatlant szerezni vagy lakcímet létesíteni. 

Az általános definíciótól az önkormányzat kedvezőbb irányba korlátlanul eltérhet, ezzel bármilyen csoportot mentesíthet a betelepülést korlátozó előírások hatálya alól. A települési önkormányzat szabadon választhat a jogvédelmi eszközök közül, és az alkalmazás feltételeinek meghatározásában is viszonylag tág szabályozási szabadsággal rendelkezik.

A tervezetben meghatározott főbb jogvédelmi eszközök a következők:

Dologi jellegű helyi önazonosságvédelmi eszközök:

  • Ingatlanszerzés kizárása: a betelepülők számára termőföld kivételével minden ingatlanra ingatlanszerzési tilalom vonatkozik, beleértve az ingatlan használatát lehetővé tevő szerződéseket is.
  • Elővásárlási jog: az elővásárlási sorrendben az önkormányzat előtt elsőbbséget élveznek a jogszabályok szerint jogosultak, az önkormányzat, a telekhatáros ingatlanok tulajdonosai és azok, akik lakóhellyel rendelkeznek az ingatlannál.
  • Az ingatlanszerzés feltételhez kötése: az önkormányzat feltételekhez kötheti a betelepülők ingatlanszerzését, például kulturális, hagyományos vagy közösségi szempontok figyelembevételével.

Személyi jellegű helyi önazonosságvédelmi eszközök:

  • Lakcímlétesítés tilalma vagy feltételhez kötése: az önkormányzat a lakcímek és tartózkodási helyek létesítését szigoríthatja, lehetőséget adva arra, hogy bizonyos feltételekhez kösse.
  • A betelepülők adója: az önkormányzat adóztatást is alkalmazhat, hogy korlátozza vagy szabályozza a betelepülők helyi jelenlétét. Az adózási szabályokat a helyi adókról szóló törvény határozza majd meg.

Navracsics Tibor miniszter szerint ez segítség azoknak az önkormányzatoknak, amelyek úgy érzik, a beköltözők nagy száma megváltoztatja a településképet, a település hagyományos szerkezetét. A  tárcavezető korábban azt mondta: számos visszajelzés érkezett a polgármesterektől a tárcához a népességmegtartás és a települések élhetőségével kapcsolatban; az elmúlt harmincöt év egyik leglátványosabb belső vándorlási folyamata kezdődött el a nagyvárosok és Budapest agglomerációjában.

Magyarországon mintegy 3100 településből 2000-nek csökken, a többi 1100-nak nő a népessége - közölte nemrég Navracsics Tibor. A miniszter szerint ezek közül megközelítőleg 600-700 település örömmel fogadja a népességnövekedést, viszont 300-400 település úgy érzi, hogy a túlzott beköltözés veszélyt jelent a helyi közösség. Erről ITT írtunk bővebben.