Az elmúlt három hónap termelési helyzetének megítélése (a szezonálisan kiigazított adatok alapján) augusztus után szeptemberben is javult. A mélyépítők azonban kevésbé elégedettek helyzetükkel, mint a magasépítők.  A nem kiigazított adatok szerint szeptemberben a termelés növekedéséről a cégek 21, csökkenéséről 16 százaléka számolt be, szemben az augusztusi 21-21 százalékkal. Egy éve jóval nagyobb volt az elégedettség, a válaszadó vállalkozások 31 százaléka érzékelte a termelés bővülését, míg 10 százalékuk csökkenésről tudósított.

A rendelésállományok értékelése a szezonálisan kiigazított adatok alapján érezhetően javult szeptemberben, lényegében visszatért a nyár eleji szintre. Az optimizmus  mind a magas-, mind a mélyépítők körében jellemző. A nyers - azaz szezonálisan nem kiigazított - adatok is pozitív irányú elmozdulást jeleznek: szeptemberben a piaci szereplők 19 százaléka érzékelt magas, 26 százalékuk pedig alacsony rendelésállományt. Ugyanez a két arány augusztusban rendre 16 és 30, egy éve 20 és 25 százalék volt. Az 50 fő feletti vállalatok e téren is elégedettebbek, mint az 50 fő alattiak.

Építőipari bizalmi indexek*, 2012-2015 (szezonálisan kiigazított adatok)
Kép: *A rendelésállomány megítélése valamint a foglalkoztatott létszám várható alakulására vonatkozó várakozások alapján számított mutató, értéke +100 és -100 között változhat.

 

Szeptemberben a foglalkoztatási kilátások is kedvezőbbé váltak az előző hónaphoz képest (a szezonálisan kiigazított adatok alapján). A magas- és mélyépítés terén is javuló a trend - írja a GKI. A nyers adatok lényegében változatlan helyzetet jeleznek. Szeptemberben a vállalkozások 14 százaléka készült a létszám bővítésére, míg 15 százalékuk elbocsátásokat tervezett. Augusztusban ugyanez a két arány 11 és 13 százalék, egy évvel ezelőtt 13 és 16 százalék volt.

Az építőiparban továbbra sem érezhető számottevő inflációs nyomás, a piaci szereplők csaknem 90 százaléka nem számít árváltozásra. A termelés bővítését továbbra is a kereslet hiánya, a vevők fizetési késedelmei, a bizonytalan gazdálkodási környezet és a munkaerőhiány korlátozza.

A magyar gazdaság rövid távú kilátásainak megítélése némiképp romlott, s változatlanul a borúlátók vannak többségben (19 százalék) a derűlátókkal szemben (14 százalék). Augusztusban ugyanez a két arány 14 és 21 százalék volt.