Eredetileg a 2015 júliusában kihirdetett Nemzeti Várprogramról szóló kormányrendeletben több mint 30 várat nevesítettek, később már csupán 15 várról beszélhettünk. Időközben azonban számos erődítmény kikerült a programból, vagy legalábbis a megvalósítást későbbre halasztották. Emellett több vár az országos fejlesztésektől függetlenül újult meg, sőt, egy-egy projekt akár több forrásból is kapott pénzt.

Egyes helyszíneken a teljes visszaépítést-rekonstrukciót támogatták, máshol jelképes megújításokra került sor, így például bejárható sétányok kiépítésére a burjánzó természettől megtisztított romok körül. Időközben a program a Nemzeti Kastély- és Várprogram elnevezést kapta, és érzékelhetően a hangsúly eltolódott a kastélyok irányába. A különböző országrészeken egyre több jó állapotú várat kereshetünk fel, ezért virtuálisan az egyes nagyobb tájegységeket külön-külön is bejárjuk. 

Kapcsolódó

Kezdjük az Északi-középhegységgel, azon belül is a Zempléni-hegység és közvetlen környéke (Abaúj) vadregényes tájaival és váraival, ahol anno a Rákóczi-szabadságharc is elkezdődött. Itt a legutóbbi években a „Zempléni és abaúji várak fejlesztése” program részeként a boldogkői, a sátoraljaújhelyi és a sárospataki várban végeztek jelentősebb rekonstrukciós munkálatokat. A cél az erősségek modernizálása, a vendégfogadási feltételek javítása és a bemutatási módok fejlesztése volt.

Füzér

A Zempléni-hegységben az egyik leglátványosabb felújítás a füzéri várban valósult meg, amely rögtön szakmai viták kereszttüzébe is került. Az erősség egy 552 méteres magaslaton helyezkedik el, amelyet a 13. század elején emeltek. Fontos szerepet játszott a mohácsi vészt követő időszak polgárháborús időszakban, hiszen egy ideig a Szent Koronát is ide menekítették. 1676-ban pedig az osztrák császári seregek a Wesselényi-összeesküvés megtorlásának részeként felgyújtották.

A füzéri erősség felújításának első üteme 2016-ra valósult meg, majd pár év múlva a második ütem is befejeződött. Nemcsak a falakat és a tetőket húzták fel, de a látogatók számára megelevenedett a középkori hangulat is. Megvalósult az alsóvár, a gótikus felsővári kápolna, a palotaszárny és az alsóbástya rekonstrukciója. Az elővédmű és kapu mellett kialakítottak egy látogatói útvonalat is, a Sziklagyep ösvényt. A felújítás második szakaszában pedig 2019-ben a Konyha és a Sütőház került helyreállításra.

A projektben résztvevők részletes dokumentációval rendelkeztek az eredeti állapotokról, ezért a rekonstrukció meglehetősen hitelesnek tűnik. Még a felsővár néhány épületének felújítása van hátra, és akkor a füzéri vár teljesen kompakt egészet alkot majd, amely komoly turisztikai látványosság már most is. Emellett a falu központjában megépült a Váruradalmi Kézművesház és az 1940-50-es éveket idéző Tájház is. Tavaly pedig kijelölték a harmadik rekonstrukciós fázis kivitelezőjét is, a tervek között szerepel a Kaputorony négy szintjének és a Sáfárháznak az újjáépítés, továbbá rekonstruálják a kapubástyát, a tömlöcöt és az óratornyot is. Kíváncsian várjuk a befejezést.

Kép: Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram Facebook-oldala

Regéc

A regéci vár eredetileg 1300 körül épült a Zempléni-hegység középső részén, majd többek között II. Rákóczi Ferenc is lakott itt néhány évig gyermekkorában. Végül I. Lipót császár rendelete értelmében Caprara generális a várat 1686-ban leromboltatta, azóta már csak a romjai álltak, míg az ezredfordulót követően pozitív folyamatok indultak el.

A várban a felújítások több ütemben zajlottak. Először 2003-ban átadták a regéci erősség helyreállított északi bástyáját. A fejlesztés rendezte és biztonságossá tette a vár bejáratát, az északi bástya egészét átfogó helyreállítás során pedig javították a kiszakadozott falrészeket és visszaépültek a boltívek is.

Majd 2015-ben folytatódott a felújítás, és újjáépítették a vár négyszintes öregtornyát, amely a leglátványosabb eleme az erősségnek, és ahol fedett kiállítótér létesült. Emellett új látogató- és fogadóépület készült a bejáratnál, illetve Látogatóközpont épült a faluban. A következő etapban, vagyis 2021-ben pedig a reneszánsz palota keleti szárnyát a pincétől a tetőig teljesen helyreállították a megmaradt emeletnyi falszakaszokra alapozva. Így ma már valóban érdemes ellátogatni az erősségbe, hiszen számos kiállítást tekinthetünk meg.

Kép: Regéc község hivatalos Facebook-oldala

Boldogkő

Boldogkőváralján pazar látványt nyújt a sziklákra ültetett Boldogkő vára. A miocénben keletkezett andezittufa Bodókő-hegy, amelyre a vár is épült, a Zempléni Tájvédelmi Körzet része. Az erősséget nagy valószínűséggel a 13. században építették a tatárjárást követő nagy várépítési periódusban, majd a török hódítás lezárulta után 1701-ben felrobbantották a védműveinek egy részét. 

Itt először 2009-2012 között zajlottak jelentősebb felújítási munkálatok: lefedték a palotaszárnyat, helyreállították a szárazmalmot, a háromszögű torony védőfedést kapott, rekonstruálták az északi védművet és az alsóvár kapuját. A lovagteremben a teljes magyar történelmet bemutató ólomkatona-kiállítást láthatnak az érdeklődők, amely Közép-Európa legnagyobb ilyen típusú látványossága.

Majd 2024-ben újabb felújítási kör fejeződött be: az alsóvárban, a pinceterekben új kiállítóterek nyíltak meg. A felsővár palotaépülete pedig nagyléptékű belső átalakítással visszanyerte eredeti, középkori térszerkezetét, annak földszintjén és emeletén is új kiállítások nyíltak.

Kép: Getty Images - Janos Illesi

Sárospatak

Sárospatakon a Bodrog mentén a Rákóczi-vár Magyarország egyik legismertebb késő reneszánsz műemléke. A várkastély a 16. században kezdett kiépülni Perényi Péter vármegyei főispán utasítására, és a 17. században a Rákócziak alatt élte fénykorát. Később a kuruc mozgalmak idején is fontos szerepet játszott, itt tartották az utolsó kuruc országgyűlést 1708-ban, ahol Rákóczi a jobbágyok felszabadítását ígérte. 

A várkastély magva a négyzetes alaprajzú, ötszintes Vörös-torony. Ehhez csatlakozik a rombusz alaprajzú, bástyákkal erődített várkastély, az egykori belső vár. Az idők során az átépítések miatt a középkori erődítményből reneszánsz várkastély lett, majd barokk stílusjegyek is megjelentek a komplexumban. A vár mai formája nem teljesen egyezik meg a XVIII. századi állapotával, bár az erősség már eleve jó állapotban fogadhatta korábban is a turistákat. A 2023 végén lezárult felújítási munkálatokat követően pedig még színvonalasabb látogatói élményben lehet részünk.

Többek között a Lőportorony és környezete is megújult, ahol helyreállították az eredeti padló- és terepszinteket. Valamint megvalósult a Veres-bástya részleges helyreállítása, továbbá felépült az új Rákóczi Látványtár épülete. A projekt célja volt a belső és külső várterületek attrakcióinak összehangolt fejlesztése. A felújított várban a látogatók megismerhetik a kastély történetét és építészetét, egy 17. századi birtok működését, valamint a kiállítás a Rákócziak családfáját is bemutatja.

Kép: Sárospatak - Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram Facebook-oldala - felújítás előtti fotó

Sátoraljaújhely

A vár a sátoraljaújhelyi Várhegyen állt, amely meredek oldalaival természetes védelmet nyújtott. Az erősséget 1242 és 1261 között építették, majd 1537 körül már le is rombolták. Majd csaknem félezeréves Csipkerózsika-álom után 2007-ben a helyi önkormányzat megállapodott a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumával, hogy a maradványok régészeti feltárását elvégezzék.

Először kiirtották a fákat és a bozótot. Az ásatás során egyre több részlet bontakozott ki, és elkezdődött a feltárt falak állagmegóvása. Mivel szinte a föld alól ásták elő a romokat, ezért nem volt esély a részleges rekonstrukcióra sem. Ellenben a külső várban egy kilátósétányt építettek ki, amelyen különleges élményben részesülhetünk, hiszen úgy érezhetjük magunkat, mintha a vár virtuális tereiben sétálgatnánk.

A sétány a négyszögletű toronynál körülbelül 5 méterig magasodik, a torony felett pedig egy négyzetes körüljáró található. Az acélszerkezet alatt egy-egy betontömb van, amelyeket a felmagasítás falazatába foglaltak. A külső fal mentén tovább haladva az északi toronynál a sétány a földszinti járószint felett 13 méter magasságig emelkedik. A helyszín és a sétány bejárása is egészen különleges térélményt jelent, amely párját ritkítja Magyarországon.