Polló a hetvenes években, frissen végzett villamosmérnökként csupán távolról szemlélhette a számítástechnika fejlődését. Szakterülete ugyanis az erősáramú berendezések gyártása és tervezése volt. Szép karriert futott be különböző állami vállalatoknál - 32 évesen már főosztályvezető volt a Transzvillnél -, de nem volt párttag, s ez az előmenetelét is gátolta - ismerhetjük meg a Figyelő interjújából a „nehéz” kezdetet. Polló 1994-ben Amerikában járt, s meglepődve látta, hogy a telefonkönyv vastagságú számítástechnikai katalógusok egyötöde noteszgépekkel foglalkozik. - Azóta vallom, hogy a notebook Magyarországon is jó üzlet lehet - mondja a Figyelőnek. Meggyőzve négy társát az üzleti lehetőségek kecsegtető voltáról, 1995-ben megalakították a társaságot, amely 1997-ben rt.-vé alakult. A fejlődés töretlen volt, a következő év végén adták át az ötezredik noteszgépet, abban az évben 2600 gép eladásával több mint egymilliárd forintos forgalmat érve el. A cég 1999-ben már képviseleti iroda nyitását fontolgatta Varsóban és Prágában. A 2002. április 1-jén életbe lépett új vámrendelet szerint a számítástechnikai eszközök vámtarifáját nulla százalékra mérsékelték, de néhány fő alkatrész vámtarifája maradt a régi, a processzorok, a memóriák és az integrált áramkörök ötszázalékos, a tápegységek tízszázalékos vámkategóriába tartoznak. A notebookpiacon nagyon nagy a fogyasztók árérzékenysége, az ötszázalékos árcsökkenéstől több mint húszszázalékos forgalomnövekedést vár - kommentálta akkor a kormányzati portál szerkesztőségének Polló a vámtarifa-változásokat. A Portocom 2001-es bruttó forgalma másfél milliárd forint volt. A III. Magyar Vezérigazgató Találkozón 2002 áprilisában Polló „A középvállalatok túlélési stratégiája, lehetőségek, korlátok és akadályok” címmel tartott előadást. A tavaly 3424 notebookot és LCD PC-t értékesítő vállalat 12 százalékkal növelte forgalmát a megelőző évhez képest. A társaság alkalmazottainak száma harmincnyolc volt, a közel száz viszonteladóból álló hálózata az egész országot lefedte. Úgy tűnt, a céggel minden rendben van, amikor 2003. február 13-án a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága bejelentette, hogy nyomozást folytat Polló és társai ellen csempészet gyanújával. A közlemény szerint „Több hazai székhelyű gazdasági társaság notebookokat, azok alkatrészeit és egyéb számítástechnikai berendezéseket importált több éven keresztül egy off-shore vállalkozáson keresztül. Külföldi vámhatóságok megkeresése után a vámosok megállapították, hogy a vámkezelésekhez az elkövetők hamis adattartalmú számlákat nyújtottak be, melyekkel a tényleges vámérték töredékéért vámkezeltették a számítástechnikai berendezéseket. A közel egymilliárd forint elkövetési értékű csempészet ügyében folytatott nyomozás során a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokság Kiemelt Ügyek Vizsgálati Osztályának munkatársai P. L.-t és három társát őrizetbe vették.” A vámőrség nyomozói szerint a Portocom 1998 óta egy off-shore cég nevében vámkezelteti a külföldről behozott áruját - írta a Népszabadság február 18-án. Erre akkor derült fény, amikor megérkezett a holland hatóságok válasza a VPOP kérdéseire. Eszerint a holland eladó nem ismerte azt az Ausztriában bejegyzett off-shore céget, amely a tőle vásárolt árut a magyarországi forgalom számára vámkezeltette. A holland cég vezetői szerint csak a magyarországi Portocom Rt. vezetőivel álltak kapcsolatban. Az árut tehát a Portocom rendelte meg Hollandiából, de nem a saját, hanem az osztrák off-shore cég nevében. E cég képviseletében több fantomvállalkozás végezte el az egyes szállítmányok vámkezelését, hamis számlák felhasználásával, az áruk valós vételára negyedének megfelelő áron. Később a vámügyintéző cégeket a gyanúsítottak román állampolgároknak adták el, miután megtudták, hogy a vámhatóság a szokásos vizsgálatoknál átfogóbb ellenőrzést kezdett a céggel együttműködő egyes vállalkozásoknál. Csakhogy a nemzetközi jogsegély keretében megszerzett információk szerint a közvetítő cégek nevében azt követően is a Portocom vezetői jártak el, hogy a társaságokat eladták. Romániában pedig arról tájékoztatták a VPOP-t, hogy a Portocommal együttműködő cégek állítólagos vevői nem létező személyek - írta a Népszabadság. Az üzletkötőből kereskedelmi igazgatóvá előlépő Bölcsföldi László és az alapító leánya, Tóthné Polló Anna - a korábbi kommunikációs igazgató - nagyra törő tervekkel vette át a cég irányítását; saját márkanévvel ellátott PDA-val és Tablet PC-vel szerettek volna betörni a piacra. A régi vezetők azonban júliusi szabadulásuk után visszavették a cég vezetését, és az ő döntésük volt a dolgozók elbocsátása és az üzleti tevékenység megszüntetése - nyilatkozta az Origónak Bölcsföldi.