Elképzelhetetlennek tartják a szakszervezetek, hogy valóban az adminisztráció csökkentését célozza a kormány az „Állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő kormányrendelet” tervezetében. A Miniszterelnöki Kabinetiroda által társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet szerint megszűnne a szakszervezeti tagdíjak automatikus befizetésének a lehetősége a közszférában.

Szakszervezeti körökben ugyanakkor a legtöbben azt gyanítják, hogy elsősorban a két legnagyobb pedagógus szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) gyengítése a rendelettervezet valódi célja.

Kapcsolódó

Politikai motiváció a szakszervezetek gyengítése?

A Napi.hu-nak nyilatkozó érdekképviseleti tisztségviselők úgy vélik, ez lehet a válasz arra, hogy az elmúlt hónapokban több kormányellenes megmozdulást is szerveztek a legnagyobb tagsággal rendelkező pedagógus szakszervezetek. A képviseletek a Belügyminisztériummal folytatott egyeztetés során is kritikus véleményeket fogalmaztak meg, de gyakran bírálják a kormány politikáját is.

Az ugyanakkor nem nem egyértelmű, hogy a PSZ és a PDSZ kizárólag a pedagógusok bérhelyzetének és munkakörülményeinek javítása érdekében folyamodik-e radikális érdekvédelmi eszközökhöz, vagy politikailag is motiváltak-e a figyelemfelkeltő akciók.

Egyes sajtóinformációk szerint a két pedagógus szakszervezet rendszeresen kap olyan civil szervezetektől és külföldi forrásokból is támogatást, amelyek nyíltan hangsúlyozzák a kormányellenes nézeteiket és azt a szándékukat, hogy mielőbb politikai fordulat következzen be Magyarországon.

Miért lehet veszélyes a rendelettervezet?

Az országos szakszervezeti konföderációk, vagyis

  • a Liga szakszervezetek,
  • a Munkástanácsok Országos Szövetsége,
  • az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés,
  • a Magyar Szakszervezeti Szövetség
  • és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma egybehangzóan tiltakoznak a tervezet ellen és követelik annak visszavonását.

Álláspontjuk szerint diszkriminatív a közszféra munkavállalóit képviselő szakszervezetekkel szemben, hogy több ágazati jogszabályából törölnék a munkáltatóknak azt a kötelezettségét, ami előírja a tagdíjak levonását. A képviseletek azt is kifogásolják, hogy a rendelettervezetről egyáltalán nem egyeztetett velük a kormány.

Munkástanácsok a legújabb állami tervről: ez diszkriminatív és súlyosan szakmaiatlan

A változtatás egyáltalán nem segíti elő a jogszabály által célzott „bürokráciamentességet” sem - legalábbis a szakszervezet szerint. Bővebben >>>

A Napi.hu kérdésére az egyik érintett szakszervezeti vezető kifejtette,

a tervezet elfogadása esetén jelentősen csökkenne a szakszervezetek létszáma, és valójában több adminisztrációval járna a kötelező tagdíjlevonás megszüntetése.

Jelenleg azoknak a munkavállalóknak, akik szakszervezeti tagok, a tagdíjat automatikusan levonja a munkabérükből a munkáltató – hasonlóan a személyi jövedelemadóhoz – és emellett gondoskodik a díj befizetéséről is, vagyis a munkavállalónak most nincs különösebb teendője.

Ha a rendelet ebben a formában hatályba lépne, akkor a közszféra dolgozóinak maguknak kellene havonta, vagy más rendszerességgel befizetniük a tagdíjat, például a rezsiszámlák rendezéséhez hasonlóan átutalással, vagy a banknak adott csoportos beszedési megbízással. Ez a munkavállalónak jelentene tehát plusz feladatot. A bérszámfejtést végző alkalmazottak ugyanakkor érdemi változást nem tapasztalnának, mivel a tagdíjbefizetés és a több évtizede működő rendszer nem jár hosszadalmas ügyintézéssel.

A szakszervezetek attól tartanak, hogy a munkavállalókra háruló díjfizetési kötelezettség következménye lesz, hogy a szakszervezetek létszáma jelentősen visszaeshet.

Ez pedig oda vezethet, hogy az érdekképviseletek tagsága annyira összezsugorodik, hogy az államnak nem lesz tárgyalási és együttműködési kötelezettsége.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda oldalán elérhető rendelettervezet csak a közszférára vonatkozik, az állami cégeket és a versenyszféra vállalatait nem érinti.

Újabb pofont kaphat a MOK?

A rendelettervezet a közszféra szakszervezetei mellett az önkéntes kamarákat is érinti. Úgy tudjuk, ilyen a Magyar Orvosi Kamara is, amelynek a tervezett intézkedés újabb kormányzati pofont jelentene.

A legnagyobb létszámú kamarákat ugyanakkor szintén nem érinti a rendelettervezet.

Mit tudunk a hazai szakszervezetekről?

A hazai szakszervezetek taglétszáma a rendszerváltás óta meredeken csökken: 2020 első hónapjaiban a munkavállalóknak mindössze 7,4 százaléka volt szakszervezeti tag. Ez azt jelenti, hogy a 2015-ben végzett felméréshez képest is tovább csökkent a tagság, akkor az arány még 9 százalék volt. Az érdekképviseleti tagok többsége az állami vállalatoknál és a közszférában dolgozik. A fiataloknak kevésbé vonzó a kollektív érdekképviselet ezen formája: míg a 30 év alatti munkavállalók kevesebb, mint 3 százaléka tagja valamelyik helyi, vagy ágazati szakszervezetnek. Egyedül a nyugdíj előtt álló korcsoportokban haladja meg a 10 százalékot a szakszervezeti tagok aránya. Nem csak Magyarországon, de a többi volt szocialista országban is alacsony a szakszervezetek támogatottsága. Az Európai Unióban a szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek együttműködése a szociális párbeszéd alapja, így a képviseletek szerepe és státusza egyedülálló.