Az Országgyűlés kedden 134 igen és 37 nem szavazattal, 7 tartózkodás mellett megszavazta, hogy felmondjuk a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) alapító okiratát, a Római Statútumot, amelyről Szijjártó Péter értesíti António Guterres, ENSZ főtitkárt. 

A kormány már első áprilisi ülésén arról döntött, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból. A törvényjavaslatot végül Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be az Országgyűlésnek, még április elején. Ezzel a kormány huszonhárom év után mondta fel a Római Statútumot, és lép ki az ICC-ből. A kormány érvelése szerint a bíróság eredeti céljától eltérve politikai szervezetté vált. Miközben az Európai Unió tagállamai tagjai a testületnek, több ország (köztük Kína, Oroszország, Törökország, Izrael és az Amerikai Egyesült Államok) máig nem ratifikálta az egyezményt.

A Nemzetközi Büntetőbíróság alapító okirata, a Római Statútum  a kilépés (felmondás) szabályait úgy határozza meg, hogy bármely részes állam a Római Statútumot írásbeli értesítés útján mondhatja fel, amelyet az ENSZ főtitkárához kell címezni. A főtitkár a statútum letéteményese.

„A felmondás az értesítés kézhezvételétől számított egy év múlva lép hatályba, kivéve, ha az értesítésben későbbi időpontot jelöl meg az állam. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy állam nem azonnal szabadul meg a kötelezettségeitől, hanem van egy egy éves átmeneti időszak” – fogalmazott az Economx érdeklődésére Bátki Pál ügyvéd.

Az állam nem mentesül a Statútumból eredő kötelezettségei alól, amelyek a tagságának ideje alatt merültek fel. Ez magában foglalja a felmerült pénzügyi kötelezettségeket is. Ezen kívül a folyamatban lévő ügyekkel való együttműködési kötelezettsége fennáll egy évig. Ebből következik, hogy a jog szerint nem Netanjahu meghívása és látogatásakor kellett volna ezt megtenni hanem egy évvel korábban. 

– hangsúlyozta lapunknak a neves büntetőjogász, akitől azt is megtudtuk, hogy eddig csak két ország Burundi és a Fülöp-szigetek lépett ki az ICC-ből.

A Nemzetközi Büntetőbíróság épülete Hágában
A Nemzetközi Büntetőbíróság épülete Hágában
Kép: Reuters

Azzal kapcsolatban, hogy ez presztízsveszteség vagy sem, Bátki Pál szerint a helyes válasz talán az, hogy

„a kormány viszonylag új partnerei, szövetségesei szemében ez talán presztízs növekedés, az EU-s országok szemében pedig egyértelmű presztízs csökkenés,

mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság iránti elkötelezettség, minden hibája és kritikák ellenére még mindig az emberi jogok és az autokrata politikusok elszámoltathatóságának lenne egy fontos instrumentuma”. 

Szijjártó Péter maga küldi el a kilépésről szóló értesítést, már csak egy dolog kell hozzá

A külügyminiszter az Országgyűlés előtt érvelt amellett, hogy miért kell elfogadni a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépésről szóló törvényjavaslatot.

Kapcsolódó