Éles pengeváltás elé néz a német parlament csütörtökön, ahol újra arról tárgyalnak a pártok, hogy átadják-e a légierő legpusztítóbb fegyverét, a nagy hatótávolságú Taurus rakétarendszert Ukrajnának, amellyel Kijev sorsdöntő ütőkártyához jutna az Oroszországgal szembeni háborúban. 

Emiatt nagy a feszültség Nyugaton, ahol hetek óta arról beszélnek, hogy Putyin minden korábbinál súlyosabb fenyegetést jelent, mert várható, hogy nem elégszik meg keleti szomszédunk leigázásával, hanem a NATO ellen is támadást intézhet, ami világháborúhoz vezetne. 

Bár az USA után Ukrajna második legnagyobb támogatója Olaf Scholz, a német kancellár (SPD) kategorikusan elutasítja Zelenszkij követelését a Taurus rakéták átadásáról, mert nem akarja országát belesodorni a háborúba, az ugyanis beláthatatlan következményekkel járhat az egész kontinensre nézve. 

Ezzel nem törődve viszont az ellenzék részéről a konzervatív CDU/CSU Unió, valamint a jelzőlámpás koalíció kétharmada, az FDP és a Zöldek fokozzák a belpolitikai ellentéteket, mert ragaszkodnak a rakéták ukrajnai szállításához – a kancellár elleni puccskísérletben pedig a transzatlanti szövetségesekkel is összejátszhatnak.

Olaf Scholz minisztere is „ellendolgozik”

Nemrég megírtuk: az orosz közszolgálati média leközölte a Bundeswehr tisztjeinek azon titkos beszélgetését, amelyben a német Taurus cirkálórakéták lehetséges oroszországi pusztításáról beszélnek. A nagy hatótávolságú fegyverek ukrajnai használata eltalálhatja a Krím-félsziget és az orosz szárazföld összekötő hidját, illetve több, lényeges katonai bázist, ami Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint egyértelmű hadüzenet lenne a NATO-tól. 

Ettől a német kancellár tartózkodna, ám az orosz titkosszolgálat által kiszivárogtatott hangfelvétel óta áll a bál az egész Nyugaton, mert ugyan a rakéták ukrajnai átadásához az összes érintett minisztérium, intézmény és a Szövetségi Kancellária konszenzusára van szükség Németországban, Scholzon egyre nagyobb a nyomás. 

Például a szövetségi külügyminisztere, Annalena Baerbock (Zöldek) is ragaszkodna a Taurus átadásához Kijevnek, amiről a múlt héten brit kollégájával, David Cameronnal is tárgyalt Berlinben. 

Elhangzott: Baerbock támogatja a britek javaslatát egy úgynevezett gyűrűcserére is, amelynek keretében Németország a cirkálórakétákat átadná Nagy-Britanniának, London pedig Storm Shadow rakétákat szállítana Ukrajnának. Ilyesmire már volt példa, amikor a németek Leopard tankokat szállítottak Szlovákiába, cserébe szovjet tervezésű harckocsikat kapott Ukrajna. 

Olaf Scholz azonban ezt a londoni kerülőutat is visszautasítja, mert nem akarja elfogadni a német katonák semmilyen, közvetlen vagy közvetett részvételét a konfliktusban. 

A Taurus súlyos fegyver, mert elpusztítható vele a Kreml is – erre nemrég Angela Merkel kancellár egykori katonai főtanácsadója, Erich Vad is figyelmeztetett. Ezért az ukrajnai szállítás Németországot és egész Európát felbecsülhetetlen veszélybe sodorná, főként, hogy a rakéták használatához a németeknek kellene kiképeznie az ukrán katonákat. Vagyis, a gyűrűcserébe akaratlanul is hadviselő félként vonódna be az ország.

Így látja Gregor Gysi, a Bundestag baloldalának külpolitikai szóvivője is, aki szerint inkább lépéseket kell tenni az azonnali tűzszünet érdekében, amelyben Kína, India, Brazília és Dél-Afrika kormányai lehetnek a közvetítők. 

A NATO beszólt a pápának is

Azonban a transzatlanti szövetségesek is egyre élesebben kritizálják Olaf Scholzot: például a Taurus átadására agitál Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki Németországgal szemben dicséri Nagy-Britanniát és Franciaországot, amelyek már szállítottak hasonló, nagy hatótávolságú fegyvereket Kijevbe.

A főtitkár Svédország csatlakozási ünnepségén bírálta Ferenc pápa azon kijelentését is, amelyet a svájci Radio Télévision Suisse televízióban tett.

A pápa ebben felszólította Kijevet, hogy „ne hajtson egy országot öngyilkosságba”, hanem mutasson bátorságot „a fehér zászló kitűzéséhez”, és járuljon hozzá az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokhoz – ám emiatt a Vatikán első embere széleskörű nemzetközi kritikát kapott.

Többek között Stoltenbergtől, aki szerint Ukrajna feladása szóba sem jöhet, mert „Kijev kapitulációja nem hozna békét”, sokkal inkább olajat öntene a tűzre Putyin hatalmi törekvéseihez – idézi a Berliner Zeitung.

Macron után a lengyelek is provokálnak?

A helyzetet fokozza, hogy míg eddig a szárazföldi NATO-csapatok Ukrajnába küldése vörös vonal volt a Nyugat számára, a francia elnök, Emmanuel Macron azon korábbi kijelentése, hogy „semmit sem szabad kizárni”, támogatót kapott. 

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter az X-en kijelentette: Macron kezdeményezése pozitív, mert az Putyinból félelmet válthat ki, ahelyett, hogy Európa félne Putyintól.

Sőt, egy vasárnapi videokonferencián azt is közölte, hogy egyes NATO-országok katonái már Ukrajnában vannak, de nem nevezte meg a küldő államokat. 

Ezt viszont az orosz külügyminisztérium újabb provokációnak vette, holott az Izvesztyija című orosz lap emlékeztet: Putyin február végén tragikus következményekre figyelmeztetett, ha a NATO-katonák megjelennek Ukrajnában. 

A lengyel külügyér kijelentése ráadásul szembement miniszterelnöke, Donald Tusk álláspontjával, aki a múlt heti prágai látogatása során az mondta, hogy Lengyelországnak nem áll szándékában csapatait Ukrajnába küldeni – emlékeztet a The Whasington Post.

Trump tervei egyértelműek

A német sajtót is foglalkoztatja Orbán Viktor és Donald Trump pénteki találkozója a republikánus elnökjelölt floridai birtokán, amelynek kapcsán a Frankfurter Allgemeine Zeitung azt emelte ki, hogy a magyar miniszterelnök beszámolója szerint Trump egy fillért sem akar költeni az ukrajnai háborúra. Idézik Orbán m1-nek adott interjúját, amelyben jelezte: Trumpnak részletes tervei vannak arról, hogyan fejezze be az orosz-ukrán háborút, amelyet az európaiak egyedül nem fognak tudni finanszírozni, ha az amerikaiak nem adnak pénzt. A két elnök évek óta baráti viszonyt ápol, míg a magyar kormányfő Joe Biden jelenlegi USA-elnökkel való kapcsolatát feszültségek jellemzik, többek között a Svédország NATO-csatlakozásával szembeni magyar ellenállás vagy Orbán Oroszország-barát álláspontja miatt – idézi a napilap.