Befagytak a minimálbér évközi korrekciójáról szóló tárgyalások, mivel az egyeztetések előfeltétele a nemzetgazdaság első féléves főbb adatainak megjelenése. Ezért várhatóan csak augusztus utolsó napjaiban dőlhet el, hogy emelkedik-e szeptembertől a kötelező legkisebb kereset – tudta meg a Napi.hu.

A legkisebb bér újratárgyalása ráadásul önmagában még nem jár az összeg változásával, mivel az emelésről és annak mértékéről a szakszervezeteknek és a munkáltatóknak kell meghozniuk az egyhangú döntést. Ha hivatalosan megállapodnak a felek, csak akkor nőhet szeptembertől a legkisebb keresetűek bére.

A szakszervezetek és a munkáltatók diktálják a tempót

Noha a legtöbb országhoz hasonlóan Magyarországon is az ősz második felében indulnak a bértárgyalások és az év eleji béremelés a bevett, a gyakorlatra nincs jogszabályi előírás.

A legkisebb keresetekről bármikor, akár évente többször is egyezkedhetnek az érdekvédők.

Ők diktálják a tempót: a minimálbér és a garantált bérminimum összegének emeléséről az év bármely időszakában megszülethet akár egy informális keretek között kibontakozó megállapodás is. Ilyen esetben a szociális partnerek felkérik a kormányt, hogy hívja össze a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülését, és teremtse meg a megállapodás hivatalos aláírásához és kihirdetéséhez szükséges feltételeket.

A minimálbér összegének módosítása tehát elsősorban a szociális partnerek szándékán múlik, bár arra még nem volt példa, hogy a szokásos őszi egyeztetéseken kívül más időszakban érdemi tárgyalásokat folytassanak.

Arra viszont már volt példa, hogy a munkaadói és a munkavállalói oldal nem jutott közös nevezőre és kicsúszott az időből. A kormány évek óta arra figyelmezteti az érdekvédőket, hogy nem él azzal a jogával, hogy megegyezés híján saját hatáskörben döntsön a legkisebb bérek emeléséről.

Az európai minimálbér már 2024-ben megérkezik Magyarországra

Már tartanak az intenzív tárgyalások az európai minimálbér magyarországi bevezetéséről. A kormány azt szeretné, ha a részletekről már idén megállapodnának, így a 2024-es minimálbér összege már az EU kritériumai szerint lenne meghatározva – tudta meg a Napi.hu. Sokan várhatóan csalódnak, mivel az uniós szabály önmagában nem hoz érdemi bérfelzárkózást. Bővebben >>>

A kormány tehát a két oldalra hárítja a minimálbérek emelésének felelősségét, ami egyébként teljes mértékben összecseng az Európai Unió és a legfontosabb nemzetközi szervezetek ajánlásával.

Az érdekképviseletek ráadásul már megtapasztalták mivel jár, ha az év utolsó napjáig nincs megegyezés: 2021-ben csak februártól emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum összege.

Fontos, hogy míg a szakszervezetek bármikor készek lennének aláírni egy évközi béremelésről szóló megállapodást, addig a munkáltatói oldalnak összességében nem érdeke a minimálbér és a bérminimum emelése, főleg nem soron kívül.

Miért van most mégis napirenden a minimálbér?

Az idei év kivétel, mivel a 2022 végén megkötött, 2023-ra vonatkozó bérmegállapodásban

a munkáltatói oldal is elfogadta a szakszervezetek kezdeményezését, ami arra kötelezi a feleket, hogy felülvizsgálják a megállapodást a meghatározott feltételek teljesülése esetén.

A dokumentum tehát nem lehetőséget teremt a minimálbér és a bérminimum évközi felülvizsgálatára, hanem kötelezi is a feleket. Fontos, hogy a partnerek csak arra vállaltak kötelezettséget, hogy megvizsgálják a legkisebb kereseteket, vagyis az összeg kiigazításába a munkáltatóknak is bele kellene egyezniük.

Hetekig még a találgatásnak sincs értelme

A júniusi tárgyalásokon egyelőre csak annyi előrelépés történt, hogy a szakszervezetek javaslatot tettek a minimálbér kiigazítására, a munkáltatók pedig nem zárkóztak el egyből a lehetőségtől.

Érdemi, hivatalos tárgyalásra ugyanakkor augusztus legvégéig biztosan nincs lehetőség, a kiindulópont ugyanis a féléves, hivatalos makrogazdasági és vállalkozói adatok ismerete.

Ezek az adatok – egyebek mellett a GDP, az infláció és a termelékenység változása – viszont leghamarabb augusztus végén lesznek nyilvánosak.

A bérmegállapodás világosan fogalmaz: „a felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy amennyiben a gazdasági folyamatok a jelenlegi (a bérmegállapodás aláírásakor aktuális) előrejelzésekhez képest jelentősen eltérően alakulnak – különösen ha a 2023. évi átlagos infláció mértéke a 18 százalékot várhatóan meghaladja – úgy a féléves makrogazdasági és vállalkozási adatok birtokában újratárgyalják a megállapodásban foglaltakat”.

Egy hajszálon múlhat a magasabb fizetés

A béremelés körüli bizonytalanságot tovább növeli, hogy

a korrekció egyik feltétele, hogy az infláció éves átlagban meghaladja a 18 százalékot. A jelenlegi árcsökkenések és a júniusi árakra vonatkozó adatok alapján az elemzők egy része 17 és 18 százalék közötti inflációval számol.

A magasabb inflációs várakozások szerint ha a 18 százalékot meg is haladja az árak emelkedése, akkor is alig, legfeljebb néhány tized százalékponttal. Ez azt jelenti, ha lesz is lehetőség a bérkorrekcióra, az egy hajszálon múlhat.

Mutatjuk, hogyan változnának szeptembertől a legkisebb bérek

Az évközi béremelés célja, hogy a legkisebb bérek reálértéke ne csökkenjen akkor sem, ha az infláció meghaladja a 18 százalékot 2023-ban. Idén januárban
  • a minimálbér 16 százalékkal nőtt, bruttó összege 232 ezer forintra emelkedett,
  • a garantált bérminimum 14 százalékkal 296 400 forintra nőtt.
A legkisebb bérek reálértékének megőrzése érdekében éves átlagban a minimálbér legalább 2 százalékos emelésére és a garantált bérminimum 4 százalékos korrekciójára lenne szükség. A munkavállalóknak tehát egész évre járna a korrekció. Ahhoz, hogy a reálérték ne csökkenjen, szeptembertől
  • a minimálbér 5,2 százalékos emeléssel bruttó 244 000 forintra nőne,
  • a garantált bérminimum pedig 10,5 százalékkal kellene, hogy magasabb legyen, bruttó 327 600 forint.