Az év elején Orbán Viktor egy videóval rúgta be a repülőrajtos rollert: 

„2025. január, itt a repülőrajt. Nem ígérgetünk, hanem dolgozunk és teljesítünk”

– kezdte a miniszterelnök abban a videóban, melyben beszámolt róla, hogy kifizetik (!) az állampapírok után járó 1700 milliárd forintnyi kamatot a magyar lakosságnak.

Már jó pár hónappal korábban arról szóltak a hírek, hogy a magyar gazdaság 2025-ben nagyot durrant, 3-6 százalékos növekedést vizionáltak – a költségvetést végül 3,4 százalékossal tervezték meg. Hamar kiderült azonban, hogy a repülőrajtra várni kell: január végén Orbán Viktor már arról beszélt, hogy „inkább a harmadik és negyedik negyedévben lesz jelentős a növekedés”.

Majd teltek-múltak a hónapok, mígnem októberre eljutottunk oda, hogy a miniszterelnök az Economxnak adott interjújában már azt mondta:

a repülőrajt megtörtént, csak nem januárban, hanem júliusban.

„Ha valamit elkalibráltam, az nem maga a helyzet, nem az intézkedések, hanem az időpont” – fogalmazott a miniszterelnök, aki a repülőrajt részének tartja a nyártól bevezetett intézkedéseket is. Orbán Viktor ugyanis azt állítja, hogy a július elsejével indított programok „áttörést hoznak a gazdaságba, és valódi repülőrajtot jelentenek”, majd fel is sorolta ezeket:

  • „az, hogy a családi adókedvezményt 50 százalékkal megnöveljük, az repülőrajt”; 
  • „az, hogy a háromgyerekes anyák nem fizetnek adót, az repülőrajt”; 
  • „hogy a csed meg a gyed után nem kell adót fizetni, az repülőrajt”;
  • „hogy 3 százalékos elsőotthon-hitel van, az repülőrajt”;
  • ahogy a miniszterelnök szerint az, „hogy van 3 százalékos fix hitel a vállalkozónak, az is az”.

A makrogazdasági adatok kapcsán arról beszélt, miniszterelnökként tőle azt várják el, hogy mindenkinek legyen saját otthona, legyen rendes, lehetőleg emelkedő bére, és biztosítva legyen a nyugdíja, „a többi meg nem érdekli az emberek nagy részét”.

Hamarosan – október végén – azonban megjelenik a harmadik negyedéves GDP-adat, így a számokról ismét beszélni kell majd.

„Negyedéves bázison talán 0,2-0,3 százalék körüli növekedésről beszélhetünk, ami éves összevetésben is csak ilyen 1 százalék körüli bővülést jelenthet, tehát olyan nagyon nagy felpattanásról nem beszélhetünk” – vetítette előre az Economxnak Németh Dávid, a K&H vezető elemzője, aki szerint talán a negyedik negyedévben jöhet még némi gyorsulás, de az idei évet érdemben már az sem menti meg. A közgazdász szerint ez inkább a jövő év folyamán érhet majd be, de az is részben a bázishatásnak köszönhető majd.

A világ taccsra vágta a repülőrajtos reményeket

Németh Dávid nem vár további visszaesést a beruházásokban – sőt, az állami programok és a beáramló uniós források valamilyen szinten segíthetnek élénkíteni ezt az oldalt az elemző szerint. Kérdés persze, hogy a nettó exportunkat mennyire rontja majd a gyenge külső kereslet, de a kormányzati költések, az ipari és mezőgazdasági teljesítmény, valamint az állami megrendelések mind enyhe pozitív hatást jelenthetnek majd. Az építőipar is elindulhat felfelé a korábbi mélypontról, ami részben a bázishatásnak köszönhető, és az új kapacitások – például a BMW debreceni gyára – szintén érezhetően hozzájárulhatnak a növekedéshez.

„Összességében nem várok látványos ipari fellendülést, de a német gazdaság ritmusában, ha csak kismértékben is, némi javulás látszik. Ez „hangyányit” segíthet Magyarországon is” – fogalmazott. Így

az idei évben szerinte körülbelül 0,5 százalékkal nőhet a GDP, ami inkább stagnálás közeli állapotot jelez, de 2025-re már 2,4 százalékos bővüléssel számol

– ami még mindig bőven messze van a „repülőrajtos 3-6 százaléktól”. A külső környezet ugyanis továbbra sem kedvező: a kínai ipari túltermelés visszafogja az európai keresletet, az Egyesült Államokkal szembeni vámok torzítják a kereskedelmet, a francia költségvetési helyzet és kormányválság sem segít, és az amerikai gazdaság is lassuló pályán van. Ebben a környezetben pedig nehéz robbanásszerű növekedést várni – inkább egy mérsékelt, belső forrásokból táplálkozó javulásra lehet számítani.

„Tartósan 3 százalék feletti növekedést Magyarország jelenleg nem tud”

A második negyedévben szerény növekedést mutatott a magyar gazdaság, a szerkezetben azonban több meglepetés is akadt. Az export a vártnál gyengébben teljesített, miközben a belső fogyasztás és az építőipar húzta a GDP-t. Az elemzők szerint idén mindössze 0,5–0,7 százalék körüli növekedés jöhet össze, a harmadik negyedév azonban már élénkülést hozhat. Hosszabb távon a kilátások mérsékelten kedvezőek, de a tartósan 3 százalék feletti bővülés egyensúlyromlás nélkül nem reális. Bővebben >>>

Kapcsolódó