A magyar osztályzatot a másik két globális hitelminősítő, a Fitch Ratings és a Moody's Investors Service is a befektetési kategóriában, az S&P osztályzatánál eggyel jobb fokozaton tartja nyilván. Az S&P Global Ratings a péntek éjjel Londonban bejelentett osztályzati megerősítéssel együtt érvényben hagyta a minősítés stabil kilátását is.

Két hete a Fitch Ratings is megerősítette Magyarország államadós-besorolását „BBB” szinten, ugyancsak stabil kilátással.

Az S&P a megerősítésről hozott pénteki döntésének indoklásában kiemelte azt a véleményét, hogy a kis, nyitott magyar gazdaság helyzete az elszenvedett külső sokkok sorozata után immár szilárdul.

A hitelminősítő megítélése szerint – jóllehet a tavalyi választások óta szigorodott a monetáris és a költségvetési politika, és ez várhatóan terheli az idei év hátralévő részében a fogyasztást – a magyar gazdaság növekedési kilátásai a 2023 utáni időszakban egészségesek.

Az S&P elemzői közölték: várakozásuk szerint a magyar kormány elkötelezett marad az államháztartási konszolidáció mellett, amely a következő két-három évben csökkenti a hazai össztermékhez (GDP) mért államadósság-rátát.

Az előrejelzést alátámasztó tényezők között említi az S&P Global Ratings azt az alapeseti várakozását is, amely szerint az Európai Unió nem csökkenti jelentősebb mértékben, legfeljebb késlelteti a 2021-2027-es pénzügyi EU-keretből (MFF), illetve az ellenállóképesség javítására és a kilábalás elősegítésére szolgáló európai uniós pénzügyi eszközből (RRF) Magyarország számára hozzáférhető folyósításokat.

Az S&P közölte: azóta, hogy a magyar államadós-osztályzatot az év elején – a befektetési ajánlású kategórián belül – egy fokozattal lefelé módosította, a közvetlen makrogazdasági feszültségek jórészt elenyésztek a feszes államháztartási és monetáris politika eredményeként.

A negyedik jogállamisági jelentés sem vitte közelebb Magyarországot az uniós forrásokhoz

Az Európai Bizottság szerdán hozta nyilvánosságra a 2022-es évről szóló jogállamisági jelentését. A benne foglaltak szerint a Bizottság jó pár tavalyi ajánlása nem teljesült, és fontos területeken semmilyen érdemi javulás nem történt. A dokumentumnak döntő szerepe van abban, hogy Magyarország megkapja-e a bizottság által visszatartott uniós forrásokat.

Az infláció lefelé tartó pályára került, és a hitelminősítő várakozása szerint az idei év végére az egyszámjegyű tartományba lassul, tekintettel az inflációs kosár élelmiszer- és az energia-összetevőjében belépő igen erőteljes bázishatásokra – áll az elemzésben.

A cég szerint a nettó export növekedése – amelynek elsődleges hajtóerejét a közvetlen külföldi befektetések adják – már az idén megakadályozza a magyar gazdaság teljesítményének csökkenését.

Az S&P Global Ratings várakozása szerint a 2023 utáni középtávú időszakban a magyar gazdaság reálnövekedése erőteljes lesz, a 2026-ig terjedő előrejelzési távlatban évente átlagosan eléri a 3 százalékot, és ennek elsődleges hajtóerejét a belső fogyasztás újbóli élénkülése, a közvetlen külföldi tőkebeáramlás további élénkülése és az uniós folyósítások adják.

A hitelminősítő kiemeli, hogy a magyar gazdaságban nem csökkent a foglalkoztatás, a munkanélküliségi ráta továbbra is 4 százalék alatt jár.

Az S&P Global Ratings előrejelzése szerint a magyar mezőgazdaság termelésének növekedése potenciálisan meghaladhatja a 20 százalékot, és a cég számításai alapján ez önmagában csaknem 1 százalékponttal járulhat hozzá a hazai össztermék reálnövekedéséhez.

Az export idei növekedése reálértéken eléri a 4 százalékot, és a folyómérleg-egyenleg GDP-arányos hiánya 4 százalék alá – a tavalyi deficitnek kevesebb mint a felére – csökken a hitelminősítő várakozása szerint.