A Magyar Közlönyben megjelent Energiaügyi Minisztérium által kiadott közlemény az Európai Unió Kibocsátás-kereskedelmi Rendszerén (EU ETS) belüli létesítmények részére a 2023. évben térítésmentesen kiosztásra került kibocsátási egységek mennyiségének közzétételéről.

Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló törvény határozza meg a kibocsátásiegység-mennyiségeket, illetve rendelkezik azok közzétételéről. A hivatkozott törvény megalkotásával az Orbán-kormánynak nem kisebb célja volt, mint megteremteni annak lehetőségét, hogy

Magyarország az üvegházhatású gázok tudományos alapon szükségesnek tartott csökkentésével mérsékelje az emberi tevékenység hatására bekövetkező éghajlatváltozást azáltal, hogy részt vesz az üvegházhatású gázok Európai Unióban alkalmazott kereskedelmi rendszerében.

Egyébként magának az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS) sem kevésbé ambiciózus a vállalása:

az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a klímaváltozás megfékezése.

Az Európai Unió, amely önmagát a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátónak tartja a világon, arra az elhatározásra jutott, hogy 2030-ra jelentősen csökkenti a károsanyag-kibocsátást az 1990-es adatokhoz képest, 2050-re pedig eléri a nettó zéró kibocsátást.

A 2005-ben elindított ETS kifejezetten az ipart célozza meg, és több mint tízezer erőművet és gyárat érint. Meghatároz egy szén-dioxid kibocsátási küszöböt, amit „a szennyező fizet elvnek” is neveznek, és ez alatt a határérték alatt a vállalatok csak szén-dioxid kvótákért cserébe szennyezhetik a levegőt. A hivatalos kommüniké szerint ezekért pedig aukciók keretében fizetniük kell, így Brüsszel szerint a gyártók motiváltak abban, hogy minél alacsonyabb legyen a kibocsátás. A kvóta úgy működik, hogy

egy CO2(széndioxid)-egység egy tonna szén-dioxid kibocsátását engedélyezi. A fel nem használt kvótát a vállalatok eladhatják.

A 2008-as pénzügyi válság azonban átírta a kvótakereskedelmet is, ugyanis visszaesett a túltermelés miatt a kereslet, lecsökkent a kvóták ára, így a cégeknek sem állt anyagi érdekében a kibocsátáscsökkentés. Megoldásképpen 2015-ben piaci stabilitási tartalékot (Market Stability Reserve - MSR) hoztak létre. A kibocsátási egységek kínálatának és keresletének jobb összehangolása érdekében az összes kibocsátási egység 24 százalékát tartalékba helyezték, ahonnan hiány esetén felszabadítható onnan ki nem osztott keret. Tavaly márciusában az MSR-t meghosszabbították 2030-ig, hogy megvédjék az EU-t a külső hatásoktól, mint például amikor a koronavírus-világjárvány alatt ismételten csökkentek széndioxidkvóta-árak. Így az ipar megint kevésbé volt ösztönözve az üvegházhatású gázok csökkentésére.

Az Európai Bizottság egyébként szigorítana, a rendszert felülvizsgálná és kiterjesztené a tengeri közlekedésre, valamint az épületekre és egy közúti közlekedésre vonatkozó külön ETS-t is létrehozna. 

Nem tudták kikapcsolni a klímát a dubaji klímakonferencián, ezért befűtöttek

Abszurd dologra hívta fel a figyelmet egy klímakutató. Így működik a klímacsúcs?

Ezek után nézzük, várhatóan mely cégek kapják Magyarországon a legtöbb térítésmentesen kiosztott széndioxid-kvótát:

  1. Duna Furnace-Dunai Vasmű Kft. (Nagyolvasztómű és Konverteres Acélmű): 1 436 598 
  2. MOL Nyrt. (Dunai Finomító): 1 028 615
  3. MOL Petrolkémia Zrt.: 822 594
  4. Nitrogénművek Zrt.: 672 879
  5. Holcim Magyarország Kft.: (Királyegyházi Cementgyár) 467 983
  6. BorsodChem Zrt.: 438 460
  7. Duna-Dráva Cement Kft.: (Beremendi Cementgyár) 400 310
  8. Duna-Dráva Cement Kft.: (Váci Cementgyár) 380 419

Ez tehát azt jelenti, hogy

a Dunai Vasmű számára idén 1 436 598 tonna szén-dioxid kibocsátását engedélyezték.

Ez üzlet, nem játék

Azonban a helyzet most sem túl rózsás, az EU szén-dioxid-kibocsátási kvótájának egységára 8,56 euróval, azaz 10,33 százalékkal csökkent 2024 eleje óta. Cikkünk megírása pillanatában mindössze 74,41 eurót ért egy egység, tavaly volt olyan időszak, amikor tartósan 100 euró fölött volt a tőzsdei ár. Azaz, egyre kevesebbet ér az el nem használt kvóta, a ki nem bocsátott károsanyag.