Bizonyára mindenki emlékezhet arra, hogy az utóbbi években kiváltképp sarkalatos kérdéskörré vált az energiaárak alakulása, melynek szintjét a háborús gazdasági krízis, az inflációs sokk, az elszabadított vámok, s más geopolitikai és gazdasági folyamatok sem kímélték. Sőt, a kiéleződő helyzetből csakhamar drasztikus energiakrízis kerekedett, amelyet hazánk is vastagon megérzett a bőrén.

Most az Eurostat frissen kiadott adatai arra világítanak rá, hogy míg az Európai Unió háztartási áramárai stabilak maradtak, addig a gázárak emelkedést írtak le 2024 második felében.

Hogyan is festenek a gázárak?

Az EU statisztikai hivatalának legújabb adatkötege alapján a tavalyi év második felében a lakossági gázárak először feljebb szöktek, miután a 2022-es energiaválságot követően enyhültek az unióban. 

Az átlagárak adókkal együtt 100 kWh-nként 12,33 euróra emelkedtek, szemben az év első felében mért 11,04 euróval. Ez a legmagasabb feljegyzett ár a 2008-as adatgyűjtés kezdete óta 

– idézte fel a hivatal, megjegyezve, a drágulás nagyrészt az EU számos országában megemelt adóknak köszönhető, mivel visszafogták a korábbi enyhítő intézkedéseket.

Kapcsolódó

Látványos gázárkülönbségek

Adataik ugyancsak rámutatnak arra, hogy EU-szerte jelentős eltérések mutatkoztak a háztartási gázárakban. Ha arányosítás nélkül nézzük, azt látni, hogy Svédországban pattantak a legmagasabbra a gázárak (18,9 euró/100 kWh), ezt követte Hollandia (16,7 euró) és Olaszország (15,9 euró) a képzeletbeli dobogón. Ezzel szemben Magyarország (3,20 euró/100 kWh) számolt be a legalacsonyabb földgázárakról, majd minket Horvátország (4,6 euró) és Románia (5,4 euró) követ a sorban.

Beüt az energiakrach az EU-ban? Visszatérhet az orosz gáz korszaka

Az uniós energiabiztonság dilemmája újra égető kérdésként lép elő, a jelek szerint Trump és Putyin együtt már soknak bizonyult a kontinensnek. Részletek.

Arra is kitértek, hogy éves szinten hat uniós tagországban volt tapasztalható áremelkedés 2023 második feléhez képest. E drágulásokat javarészt a magasabb adók okozták, ugyanis mérsékelték, vagy akár meg is szüntették a különféle adócsökkentéseket. Ezzel szemben 14 uniós ország számolt be a gázárak csökkenéséről, elsősorban az energia- és ellátási költségek csökkenése miatt a világpiacon.

Ekképpen néz ki térképen a gáz árváltozása tagállamonként:

Ha viszont vásárlóerő-paritáson, avagy vásárlóerő-egység (PPS) szerint fejezzük ki az árszintbeli különbségeket, úgy átrendeződik a dobogó: arányosítva a legmagasabb háztartási földgázárakat Portugáliában (16,60), Olaszországban (16,49) és Svédországban (16,08) figyelték meg. Ugyanakkor a PPS alapján szemlélve is a legalacsonyabb árakat Magyarország (4,72) produkálta, közvetlenül Luxemburg (5,57) és Horvátország (6,67) előtt.

Hazánk tehát e téren abszolút vezeti az országonkénti rangsort az unióban.

Hányadán is áll az áram ára?

A legfrissebb adathalmaz nyomán a tavalyi második félévben 

az EU-ban a háztartások átlagos villamosenergia-árai nagyrészt stabilak maradtak, enyhén csökkenve 100 kWh-nként 28,72 euróra a 2024 első felében mért 28,89 euróról  

– számolt be az Eurostat, hozzáfűzve, hogy ezen árszintek továbbra is jóval a 2022-es energiaválság előtti szintek felett állnak. 

Emlékeztettek, 2024-ben az adók aránya a villanyszámlákon kismértékben, 24,3 százalékról 25,1 százalékra ugrott a második félévben a kisebb adóemelések miatt. Bár az EU energia- és ellátási költségei tavaly összességében enyhültek 2023-hoz képest, a hálózati költségek 18 uniós országban bővültek, ami az EU hálózati költségeinek összességében 8,9 százalékos meglódulását eredményezte az előző évhez mérten.

Szembeötlő eltérések az áramárakban

Szintén rávilágítottak arra, hogy számottevő eltérések alakultak ki a tagállamok között a vizsgált időszakban. Arányosítás híján Németországban futottak a legmagasabbra az áramárak (39,43 euró/100 kWh), ezt követte Dánia (37,63 euró) és Írország (36,99 euró). Ezzel szemben a legalacsonyabb árakat ugyancsak Magyarországon (10,32 euró), Bulgáriában (12,17 euró) és Máltán (13,01 euró) jegyezték fel e számítás szerint.

Maga a hivatal jelezte, a stabil uniós átlagok ellenére a nemzeti valuták összehasonlítása jelentős árváltozásokat mutat egyes országokban. A lakossági áram Portugáliában (+14,2 százalék), Finnországban (+13,6 százalék) és Franciaországban (+12,9 százalék) drágult a leginkább. Eközben Lettország (-17,8 százalék), Hollandia (-14,3 százalék) és Belgium (-12,3 százalék) esetében történt a legjelentősebb árzuhanás a tavalyi év jelzett időszakában.

Így fest térképen az áram árváltozása tagországonként:

A vásárlóerő-egységben (PPS) kifejezett villamosenergia-árak a háztartások számára Csehországban (41), Cipruson (35,7) és Németországban (35,2) voltak a legdrámaibbak. A PPS alapján a legkedvezőbb áramárakra pedig Máltán (14,3), Luxemburgban (15,4) és Magyarországon (15,5) lettek figyelmesek 2024 második felében.

Ez a zöld jövő? Őrülten szomjazzuk a vizet

Karcsúbb lett az unió energiaimportja 2024-ben, miközben a vízkészletek is kimerülőben az EU déli szegletében. A már tiszta vizét vesztő Magyarország sem dőlhet hátra a nemzetstratégiai ügyben. Bővebben.