Az infláció, a magas energiaárak, a csökkenő fogyasztás és a nehéz finanszírozási feltételek mérgező keverékétől tavaly beköszöntött a cégcsődök szezonja Európában, amihez hasonlóra 2016 óta nem volt példa.

Nyugat-Európában tavaly 21 százalékkal közel 170 ezerre nőtt a vállalati csődök száma, amely arány jelentősen meghaladja a koronajárvány előtti szinteket

– mutat rá a Creditreform.

A hitelezővédelmi szervezet 2024 első negyedévében is drámai folyamatokat mért Ausztriában és több országban, például Franciaországban, Olaszországban, Nagy-Britanniában, ahol jelentősen megugrott, van, ahol duplájára nőtt a csődközelbe került vállalkozások száma. 

Emögött Európa legnagyobb gazdaságának gyenge teljesítménye is meghúzódik.

A német gazdasági motor poroszkál és magával rántja Nyugat-Európát, amely 2016 óta nem látott csődhullám közepén van – állapította meg Patrik-Ludwig Hantzsch, a Creditreform szakértője, aki szerint új valóságot látunk, amikor a vállalatokra gyakorolt kedvezőtlen hatások egyre intenzívebbek. 

Magyarország kiemelkedik a régióban

Kiugró példa Görögország, ahol csaknem harmincszor annyi cég vált fizetésképtelenné tavaly, de mostanra Ausztriában is új rekord van születőben.

A kép Közép- és Kelet-Európában is kritikus, ahol a csődök száma 7,9 százalékkal 64 800-ra emelkedett. Ez látványosan meghaladja a 2022-ben mért 60 ezres számot, és még inkább a 2001-es 39 ezret.

Tavaly a régiós eredményből csak Magyarországon 47 600 fizetésképtelenségi és felszámolási eljárás zajlott, emellett Észtországban, Szlovákiában és Szerbiában is jelentős növekedést tapasztaltak az összes főbb gazdasági ágazatban. (A fizetésképtelenné válás 2022-ben is szembetűnő volt hazánkban, illetve Bulgáriában és Litvániában.)

Mérgező koktél miatt buknak el a cégek

A Kurier által idézett elemzés szerint a fizetésképtelenség fő okai az infláció, a magas energiaköltségek, a csökkenő fogyasztás és a nehéz finanszírozási feltételek mérgező keverékén alapulnak.

Ez Nyugat-Európában leginkább a kereskedelmet, ezen belül a vendéglátást és a turizmust érinti a legsúlyosabban, amely területeken a becsődölt cégek száma csaknem 25 százalékkal nőtt.

A háttérben egyértelműen a fogyasztás tartós visszaesése áll: általánossá vált, hogy az emberek kevesebb pénzt költenek, leginkább csak arra, ami az élethez elengedhetetlen. De a bútorokon, a ruházaton és például a könyveken hónapok óta spórolnak, és még mindig inkább a megtakarításokra koncentrálnak.

A németek miatt érvényesül a dominóelv

A német ipari hanyatlás tovább gyűrűző hatása is drasztikus, ahol 20 százalékkal nőtt a csődök száma, ez pedig különösen rosszul érinti más országok, például Lengyelország, Spanyolország és Ausztria szállítóiparát.

A bezárásokat a magas anyag- és energiaköltségek, a növekvő bérek és szakképzett munkaerőhiány is előidézi, míg a szigorúbb hitelezési szabályozás is a megrendelések számottevő csökkenéséhez vezetett.

Ausztriában ráadásul a csődhullám már cunamiba csapott át, ahol a Creditreform az idei első negyedévben 46,6 százalékos növekedést mért. Bécs áll az élen a szakértőket is megdöbbentő 89,8 százalékkal, a második Burgenland 76,2 százalékkal. Jelenleg 31 vállalati csőd történik munkanaponként – közölték.

Az iparági rangsorban a kiskereskedelem vezet, megelőzve a közlekedést, a vendéglátást és az építőipart, ahol például a nagy cégek egyre inkább kiszorítják a kis- és középvállalkozásokat.

Számításaik szerint a cégcsődök száma idén meghaladhatja a 7500 esetet az osztrákoknál, ami jóval több, mint a 2009-es pénzügyi válság idején, amikor 6900 vállalkozás lett fizetésképtelen.