Regionális felháborodást váltott ki aj vezetékes földgáz behozatalára kivetett új bolgár tranzitadó.

Assen Vaszilev pénzügyminiszter szerint a szófiai kormány arra számít, hogy az adóból származó első havi befizetések a következő 10 napban érkeznek meg. Az október közepe óta érvényben lévő adó célja a bevételek növelése és Oroszország azon képességének korlátozása, hogy finanszírozza ukrajnai háborúját.

Hogy el tudja-e érni ezeket a célokat, még nem tudni. Magyarország erősen támaszkodik a Bulgárián keresztül szállított orosz gázra. A magyar kormány szerint az intézkedés jogellenes, és azt akarja, hogy az Európai Unió vizsgálja ki az ügyet. Szerbia és Észak-Macedónia szintén aggodalmának adott hangot – idézte fel tudósításában a Bloomberg.

Az orosz energiaipari óriás Gazprom nem közölte, hogy szándékában áll-e fizetni, ami kérdésessé teszi az intézkedés hatékonyságát.


Reméljük, hogy ez megtörténik. Ne spekuláljunk

– mondta Vaszilev a múlt héten újságíróknak a Gazprom esetleges fizetéséről szólva. 

A Bloomberg emlékeztetett, hogy Oroszország tavaly leállította Bulgária belföldi gázellátását, miután a balkáni ország nem volt hajlandó rubelben fizetni érte, amit Moszkva a háború kitörése után követelt. Ennek ellenére Bulgária továbbra is kulcsfontosságú tranzitútvonalat jelent a régióba irányuló orosz gáz számára.

A Fekete-tenger alatti TurkStream (Déli Áramlat) vezeték bolgár meghosszabbítása – amelyet Oroszország az Ukrajnán keresztül történő tranzit megkerülésére használ – egy hosszú távú szerződés értelmében szinte teljes egészében a Gazprom birtokában van.

A megawattóránként 20 levben (mintegy 3850 forint) megállapított adó befizetésének megtagadása azt eredményezheti, hogy Bulgária zárolja vagy visszavonja a nem fizető vállalatok vagyonát, kezdve a bankgaranciákkal – közölte Vaszilev a múlt hónapban. A bolgár pénzügyminisztérium és a hálózatüzemeltető Bulgartransgaz nem reagált azonnal a megkeresésre.

Az azonnali hatás a büntetések halmozása lesz, mivel valószínűtlennek tűnik, hogy akár a vevő, akár a szállító hajlandó lesz viselni a kiegészítő illetéket, legalábbis egyelőre

– mondta Alireza Nahvi, a Bloomerg New Energy Finance gázipari elemzője. "Ha csökken az áramlás, az az alternatívák, például az LNG vagy más regionális szállítások iránti kereslet növekedéséhez fog vezetni."

Bulgária, amely az ukrajnai háború előtt szinte teljes egészében Oroszországtól kapta a gázt, most az éves szükségletének egyharmadát az azerbajdzsáni SOCAR-ral kötött hosszú távú szerződés révén fedezi.

Emellett cseppfolyósított földgázt kap görögországi és törökországi terminálokról. Szerbia szintén dolgozik a SOCAR-ral való megállapodáson, valamint egy új gázvezeték-összeköttetésen Bulgáriával.