Budapesten kívül mindössze három vármegyében haladta meg az 500 ezer forintot a vállalkozások egy főre jutó személyi költsége 2023-ban, azaz 16 vármegyében átlagosan félmillió forintnál kevesebbet költöttek a cégek egy munkavállalóra - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen közzétett kimutatásából.

  • A fővárosban messze a legtöbbet, éves szinten 8,2 millió forintot költötték a vállalkozások egy-egy alkalmazottra, ez havonta 683 ezer forintot jelent,
  • a félmilliót még Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyében haladja meg ez az összeg.
  • A legkevesebbet ehhez képest egy békési és egy nógrádi munkavállalóra költötte a foglalkoztatója, havi szinten mindössze 325 ezer, illetve 333 ezer forintot.

E szerint több mint kétszeres a különbség aközött, amennyit a vállalkozások egy-egy dolgozóra költenek az ország leggazdagabb, illetve legszegényebb részén.

Kapcsolódó

- írja a hvg.hu.

A személyi költségek terén azonban még így is kisebb a különbség, mint ami a hozzáadott értéknél látható: egy budapesti cég egy munkavállalóra jutó hozzáadott értéke 18,2 millió forint - közel háromszorosa egy tolnai, békési vagy nógrádi vállalkozás hasonló mutatójának, ahol 6,7-6,8 millió forint ez az érték. 

Budapesten a vállalkozások sokkal több értéket teremtenek, a második legnagyobb hozzáadott értéket a Komárom-Esztergom és a Győr-Moson-Sopron megyében működő cégek érték el, munkavállalónként 12,6, illetve 12,5 millió forintot, rajtuk kívül csak Fejér és Pest megyében haladta meg a 10 millió forintot ez az összeg.

A hozzáadott érték a fővárost leszámítva elsősorban ott keletkezik, ahol több nagy vállalat van külföldi tulajdonosok kezében.

Az autógyártás szerepe az elmúlt bő másfél évtizedben jelentősen nőtt, a bevételek túlnyomó többsége, 95,7 százaléka külföldi, elsősorban német tulajdonú cégeknél keletkezik. A német cégek részesedése az ágazat árbevételéből 2010 óta 56,4-ről 58,2 százalékra emelkedett, miközben a magyar vállalatoké 6,8 százalékról 4,3-ra csökkent.

  • A járműipar a számítógépgyártást és az energiaszektort megelőzve a harmadik legnagyobb árbevételű ágazattá vált az országban,
  • az első két helyen azonban továbbra is a nagy-, illetve a kiskereskedelem található. 

Ezekben az ágazatokban a bevétel nagyobb részét a magyar tulajdonú cégek adják, 57,8, illetve 56,1 százalékos a hazai részesedés. A külföldiek közül az autógyártáshoz hasonlóan itt is a németek a legfontosabb szereplők.