A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kilenc biztosítónál – CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt., CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt., Generali Biztosító Zrt., Groupama Biztosító Zrt., K&H Biztosító Zrt., NN Biztosító Zrt., Signal Iduna Biztosító Zrt., Union Vienna Insurance Group Biztosító Zrt., Uniqa Biztosító Zrt. – végzett témavizsgálatot a banki csatornán értékesített csoportos hitelfedezeti biztosításokról. Ennek során az MNB a biztosítókra és értékesítőkre vonatkozó termékfelügyeleti és -irányítási követelményeknek való megfelelést ellenőrizte, kiemelten az ügyfélérték szempontjából. A vizsgálat négy hitelfedezeti típusra (személyi kölcsönökhöz, hitelkártyákhoz, babaváró hitelhez, illetve ingatlanhitelekhez kapcsolt törlesztési biztosításokra) fókuszált, és

díjbevétel-arányosan több mint a piac felét, biztosítottak szempontjából a piac egyharmadát fedte le.

A 2022. január 1-jétől a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot felölelő ellenőrzés azt is visszamérte, hogy a biztosítók hoztak-e megfelelő intézkedéseket az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) által az európai hitelfedezeti biztosítások súlyos hiányosságai miatt közzétett figyelmeztetésére reagálva – közölte kedden a jegybank.

Ezért büntetett a jegybank

A témavizsgálat nyomán az MNB megállapította, hogy a piaci szereplők döntően gyenge ár-értékarányú termékeket kínálnak, és – az EIOPA figyelmeztetése ellenére – elégtelen intézkedéseket tettek ennek megváltoztatására. A vizsgált hitelfedezeti biztosítások kárhányada alacsony (átlagosan 11,5 százalék), azaz portfóliószinten az ügyfelek a befizetett díjak tizedét kapják vissza.

Az alacsony szolgáltatási szint mellett magas, egyes piaci szereplőknél 40 százalék feletti az elutasított károk aránya.

Termékfelügyeleti és -irányítási eljárásaik, intézkedéseik kapcsán a biztosítók többségénél hiányzik az olyan, kellően részletes belső szabályozás, ami egyértelmű iránymutatást adna a felelős szakterületek számára figyelembe veendő szempontokról, folyamatokról és feladatokról az ügyfélérték és az azt jelentősen befolyásoló tényezők vizsgálata, a terméktesztelés, a káros összeférhetetlenség kezelése, az értékesítési stratégia kialakítása, illetve a termékekre vonatkozó célpiac azonosítása kapcsán. Elégtelennek és nem kellően dokumentáltnak bizonyult a piaci szereplőknél a termékfelülvizsgálat és -monitoring is.

A jegybanki közlés szerint a biztosítók többsége felületesen határozta meg a hitelfedezeti biztosításai célpiacát. E folyamat nem volt kellően dokumentált, és nem vette figyelembe a termékek jellemzőit (kínált fedezetek, kizárások, limitek és egyéb korlátozások vagy feltételek) valamint az ügyfelek pénzügyi tájékozottságát. Utólag sem végeztek megfelelő elemzést a termékfelülvizsgálat során, és nem ellenőrizték azt, hogy a konstrukciókat a megfelelő célpiacon értékesítik-e. Hiányoztak a megfelelő értékesítési stratégiák is, ezek megfelelőségét sem értékelték a felülvizsgálatok során, és elégtelennek minősült nyomon követésük is.

Bár a hitelbiztosítások közvetítőknek (jellemzően bankoknak) adott jutalékhányada magas (akár a díj 40-70 százaléka), a biztosítók mégsem elemezték az emiatt potenciálisan felmerülő káros összeférhetetlenséget. Mindössze formálisan értékelték azt is, hogy összetett, nehezen átlátható termékekről van szó, és ennek során nem vették figyelembe a konstrukciók jellemzőit (például a fedezetek, biztosítottak különbözőségét). Több biztosító esetében megállapítást nyert, hogy elégtelenül mérték fel az értékesítés során a vizsgált termékekkel kapcsolatos ügyféligényeket, szükségleteket, továbbá számos esetben a biztosítási termékismertető biztosított részére történő átadásáról sem gondoskodtak.

A feltárt problémák miatt az MNB összesen 103 millió forint bírságot szabott ki a vizsgált biztosítókra és 2026. március 31-i határidővel kötelezte őket a hiányosságok kijavításáról való írásbeli beszámolásra.

Az MNB elvárja a piaci szereplőktől a határozati kötelezések teljesítése érdekében tett intézkedések mielőbbi elkezdését, ezen belül elsőként a hiányos belső szabályozások és utasítások kidolgozását, amelyek garantálják a megfelelő termékfelügyeleti és -irányítási folyamatokat. Szintén szükséges az alacsony kárhányad okainak, illetve az elutasított károk okainak átfogó elemzése, és intézkedés a számuk csökkentése érdekében – olvasható az MNB közleményében.

Kapcsolódó