Folyamatosan gyorsul a Balaton felmelegedése. A víz hőmérséklete ma már átlagosan 1,7 Celsius fokkal magasabb, mint 2000-ben volt. A melegedés pedig az ökológiai rendszert is jelentősen átalakítja - mutatnak rá most közzétett tanulmányukban a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai.

A szakértők megállapításai szerint

az utóbbi három évtizedben a Balaton vize háromszor annyit melegedett, mint az azt megelőző több mint 120 évben, a vízben fellépő hőhullámok pedig gyakoribbá és intenzívebbé váltak.

Az 1990-es évekhez képest mára évente már több mint 100 hőhullámos nap is előfordulhat. Ilyenkor a víz átlagosan 6 Celsius fokkal is melegebb lehet a korábbi éghajlati normánál, míg ez az eltérés korábban „csupán" 4 Celsius fok volt.

De nem csak a vízmelegedést hozta el a klímaváltozás: megbillenhet az évszakos ciklusokra épülő ökoszisztéma - hívják fel a figyelmet a tihanyi kutatók.

Gyakoribbá válnak az oxigénhiányos időszakok, nő a párolgási veszteség, és fokozódik a tápanyag-felszabadulás az üledékből. Ez utóbbi táplálja az algásodást, amely a 2019-es nyári algavirágzás során már látványos problémát okozott.

A kutatók szerint 

a felmelegedéssel egyre nő a tó hajlama arra, hogy feldúsuljon tápanyagokban, ami kedvez az algák, hínárok elszaporodásának, 

az alacsonyabb vízállás pedig a nádasok, hínárosok terjeszkedésének.

Ezzel egyidőben ugyanakkor új, inváziós fajok is megjelennek a tóban.

A 30 Celsius fok fölötti nyári vízhőmérsékletben már a szúrós levelű, oxigénszegény környezetet is elviselő fajok érzik jól magukat, mint a tócsagaz vagy a nagy tüskéshínár, ez pedig a fürdőzők számára is „kézzel-lábbal fogható" kellemetlenséggé válhat

- fogalmaznak. A szakemberek összességében úgy látják, hogy ha a Balaton vizének hőmérséklete továbbra is emelkedik, az egyre inkább mediterrán, sőt szubtrópusi mintázatokat követő  ökológiai viszonyokat teremthet.

„Ebben az új világban a jövő vízinövényei között már nem feltétlenül a ma megszokott fajok lesznek többségben, hanem olyan közösségek alakulhatnak ki, amelyekhez sem az élővilág, sem az emberi használat nincs hozzászokva"

- mutatnak rá a kutatók.