Mi történt?

  • Ibiza-ügy utóhatásai: Strache korábbi botrányai (Ibiza-ügy) után ismét a középpontba került, ezúttal pénzügyi csalások vádjával.
  • Danny Khan szerepe: Khan, egy nemzetközi üzletember, aki Bécsben tevékenykedik, azt állítja, hogy Strache pénzt kért tőle anyja temetésére hivatkozva, amit később luxus kiadásokra fordított.
  • Befektetési csalások: Khan és Strache, valamint Christian Höbart volt parlamenti képviselő, olyan befektetési lehetőségeket kínáltak cégeknek, amelyek végül nem valósultak meg. A károsultak szerint Khan átverte őket, és Strache, valamint Höbart közvetítői jutalékot vártak.

Heinz-Christian Strache neve nekünk, magyaroknak sem ismeretlen, ő volt ugyanis a főszereplője annak a 2019-ben napvilágot látott rejtettkamerás felvételnek, amelyen még 2017-ben, alkancellárrá való előre lépése előtt beszélt egy magát Igor Makarov orosz üzletember unokahúgának kiadó személlyel ibizai tartózkodása alatt, hogy a választási időszakra az oroszok által vásárolt, az FPÖ-t pozitív színben bemutató sajtómegjelenésekért cserébe, hatalomra jutásuk esetén kormányzati megbízásokra számíthat a másik fél. A világszerte „Ibiza-ügyként” elhíresült botrány miatt 2019. május 18-án végül is összeomlott az osztrák kormánykoalíció, május 27-én pedig Sebastian Kurz kancellárt is megbuktatták a parlament tagjai a bizalmatlansági szavazáson.

Kapcsolódó

Ez az újabb fejlemény Strache körül valahogy pont beleillik ebbe a mintázatba, ugyanis a magukat károsultnak tartó osztrák cégek szerint ő bábáskodott az elméletben akár többszázmillió eurós invesztíciók megvalósulása fölött, amelyekből végül aztán semmi sem lett. 

Bizonyos osztrák oknyomozó portálok szerint ez az eset is azt bizonyítja, hogy valami nagyon nem jól működik Ausztriában, az utóbbi években az egyébként európai diplomáciai és régiós üzleti központként márkázott Bécs ugyanis a nemzetközi fehérgalléros gazdasági bűnözés fő színterévé vált, amit a politikai védelem és a késlekedő igazságszolgáltatás tesz lehetővé véleményük szerint. A FinTelegram oknyomozó portál felteszi a kérdést, hogy vajon miért működnek együtt vezető osztrák politikusok kockázatos pénzügyi szereplőkkel? Miért várnak addig az ügyészek számos felkiáltójelként ható bizonyíték ellenére, míg külföldi nyomás vagy egy jelentős vállalati összeomlás nem kényszeríti őket cselekvésre? A portál véleménye szerint számos nagy horderejű, határokon átívelő eset támasztja azt alá, hogy az Ausztriában folyó pénzügyi machinációk nem kezelhetők többé pusztán tagállami belügyként. A Bécsből kiinduló mintázatok – a politika által táplált, tétlenséggel védett csalások – európai problémává váltak. Az EU ügyészeinek, pénzügyi felügyeleteinek és határon átnyúló ellenőrző szerveinek foglalkozniuk kellene ezzel a góccal, ami jelenleg az osztrák főváros. Az alábbiakban szigorúan tárgyilagosan vesézzük ki ezt az új botrányt, hiszen folyamatban lévő nyomozásról van szó, így természetesen minden felet megillet az ártatlanság vélelme a jogerős bírósági ítélethozatalig.

Már virágra sem futja az egykori alkancellárnak?

Adnan „Danny” Khan egy indiai, pakisztáni és dél-amerikai gyökerekkel is rendelkező holland állampolgárságú, de jómódú családjának köszönhetően brit bentlakásos iskolában tanult és sokáig Londonban tevékenykedő üzletember, aki immár évek óta Bécsben él – mint mindez az OE24 hírszájt Karl Wendl által vezetett műsorának három héttel ezelőtti exkluzív interjújából is kiderült.

A stúdióba azért ment be, hogy a csalási botrány mellett elmondhassa saját verzióját arról az akár 40 000 euróról is, amelyet Strache állítólag arra hivatkozva kapott több ismerősétől, hogy meghalt az édesanyja és olyan drágák a temetési költségek és a virágok, hogy nem tudja kifizetni egyedül. 

Khan határozottan emlékszik, hogy közös albániai utazásuk után, 2024 január végén ment be a Grabenen, Bécs egyik luxusutcáján található irodájába a politikus, hogy az egy nappal korábbi telefonos részvétnyilvánítás mellé gyakorlatilag pénzt kérjen azzal, hogy erről panaszkodik a vállalkozónak, aki korábban több utazást – állítólag egy magyarországit is – és egyéb felmerülő költségeket is fizetett az egykori alkancellárnak. Khan elmondja, hogy tud olyanokról, állítása szerint 13-an is vannak, akik 5000, 7000 vagy 8000 eurót adtak a temetésre – utóbbi Siegfried Stieglitz ingatlanbefektető lehet, aki nyilatkozott is egy ekkora összegről korábban, pont az OE24-nek. Állítása szerint 10 000 eurót átutaló Khan elmondta, hogy pár héttel később döbbenten látta a fotót, amelyen Strache közös ismerőseikkel Ibizán mulatozik, illetve visszahallotta azt is, hogy 3000 eurós pezsgőt rendelt egy étteremben, így innen gyanítja, hogy valójában erre kellett a pénz.

Strache szintúgy nyilatkozott a sajtónak, szerinte Khan egy notórius hazudozó és ez a mostani történet sem más, mint egy „Münchhausen-mese” – utalva a nagyotmondó, folyamatosan lódító báróra. Amikor ezzel szembesítették a stúdióban, Khan úgy reagált, hogy nem fél Strachétól, és már hozzászokott ahhoz, hogy be próbálja őt feketíteni.

Azt is hozzátette, hogy kiismerte Strache viselkedését, aki addig barátságot színlel, amíg pénzre, jutalékra számíthat, ha viszont ez az opció már nem áll fenn, onnantól nyilvánosan hazugozza a másik felet. Elmondása szerint Strachéval nem tartja a kapcsolatot, és visszautasítja azt, hogy minden az ő hibája lenne, ahogy Strache próbálja ezt kommunikálni. Bár beismeri, „ő maga sem egy angyalka”, de mindenben együttműködik a nyomozóhatósággal.

Mindössze évi 150 euróért lehetett az elitklub tagjává válni

Tavaly azonban még teljesen más volt a viszony, amikor az ismert politikus és a vállalkozó egymás mellett feszítettek a Luxury Collection szállodalánchoz tartozó, bécsi Hotel Imperial luxushotelben, ahol a brit, francia és osztrák vállalkozásokat is tulajdonló Khan 80 potenciális üzletfelének mutatták be a Saphira Investments & Wealth Management GmbH. nevű új cégét és együttműködő partnereit, az osztrákok által csak HC Strachénak hívott politikus jobbkezének tartott Christian Höbart volt parlamenti képviselőt, valamint Miro Tosicot. Mint tavaly február végén egy fizetett PR-cikkben az egyik legismertebb osztrák lap, a Kurier hasábjain olvasható volt, Danny Khan újabb nagy dobásáról rántotta le a leplet ugyanabban a hotelben csupán egy pár hónapra rá.

Közhírré tette, hogy 2024 augusztusától az Egyesült Királyságból Ausztriába helyezi a Rolls-Royce, Bentley és Mercedes-Benz Tulajdonosok Klubját, ennek alkalmából pedig 100 autótulajdonost hív meg a felső-ausztriai Attersee partjára.

„Ez a klub a befektetési bankszakmában végzett munkám és a Rolls-Royce, Bentley és Mercedes-Benz luxusmárkák iránti több évtizedes szenvedélyem ötvözete. Az elmúlt évek során sok embernek és vállalkozásnak segítettem finanszírozási megoldásokban, miközben ezek az autómárkák mindig is közel álltak a szívemhez. Már viszonylag fiatalon kialakult ez a szenvedély bennem. Hollandiában születtem és nőttem fel, de életem felét Londonban éltem, ahol gyakran kerültem kapcsolatba ezekkel a luxusautókkal. Most, 2024-ben szeretném ezt a két világot – a diszkrét befektetések és a rendkívül exkluzív luxusautók világát – összehangolni és kortárs módon egyesíteni” – nyilatkozta a Kuriernak. Az új tagoknak szóló akciós, 500 euróról 150 euróra leszállított első éves tagsági díj magában foglalta a műszaki támogatást és tanácsadást a régi, klasszikus vagy új modellek vásárlásához, márkázott merchök is beszerezhetők voltak általa, de az igazi nagy szám, hogy találkozókon lehetett részt venni, amelyeket mindig egy luxushotelben tartottak díszvacsorával együtt. Khan maga is gyűjti a luxusautókat, a Bécs melletti Hagenbrunn ipari övezetében saját műhelye is van.

Ez egy Bentley Flying Spur, a saját autóm, ez meg egy Aston Martin Vanquish, több mint 200 000 eurót ér


- mondja a videón, amit az osztrák Der Standard napilap szerkesztőségének küldött bizonyítékként a vagyonára. 

„Bármit is hallanak, bármit is gondolnak, a történet a másik oldalról teljesen más” – mondja a bizonyító erejűnek szánt felvételen - a lap szerint az előző napi interjún tapasztalt szkepticizmusuk késztethették Khant a videó leforgatására.

A szigorú osztrák bankrendszer mellett akartak befektetői alternatíva lenni

Danny Khan maga is bevallotta a Der Standardnak, hogy a relatíve olcsón árazott autószervízelés a Bécs melletti hangárban inkább egy hobbi, fő tevékenysége a pénzügyi szolgáltatás. A lap által Danny K.-ként hivatkozott közvetítő állítja, bármire tud pénzt szerezni. Az önmagukat kárvallottnak tartók ezt azonban vitatják – immár a jogrendszer segítségével is egy közös feljelentés által -, véleményük szerint Khan „zseniális szélhámos, egy átverésről van szó”. Khan szerint azonban nem ő a csaló, akit itt becsaptak, az valójában ő maga, aki az utolsó pillanatban jött rá partnerei kétes ügyleteire. Khan bírálóiban közös, hogy mindannyian gyors pénzügyi forrást kerestek cégeikhez, és elakadtak valamiért a bankokkal ez ügyben.

A vállalkozó kisebb-nagyobb összegeket ígért, cserébe pedig részesedést kért az adott cégekből, amelyek közt volt szállodaprojekt, kriptovalutás startup, kozmetikai cég, sőt, az Austria Wien focicsapat stadionja is képbe került.

Khan úr elmondása szerint a forrásokat nagy értékű kötvények biztosítják, ezek révén tud hiteleket közvetíteni - „Ausztriában újszerű pénzügyi eszközökkel”. De a szállodatulajdonosban, a kriptósban és a kozmetikai vállalkozóban az is közös, hogy soha nem látták az ígért milliókat. A történetekből az rajzolódik ki, hogy jó üzleti kapcsolataiknak révén Strache és Höbart szerepe volt az, hogy megtalálják a leendő ügyfeleket, amelyeknek egy ilyen alternatív eszközre volt szükségük pénzügyi gondjaik megoldásához, és ők is kötötték össze a szálakat a Saphira Investments-cel, azaz Khannal, aki ezért Strachénak és Höbartnak közvetítői jutalékot fizetett volna. A két politikus azt állítja, semmit sem kaptak, mivel egyetlen folyósítás sem történt meg, Khan őket is becsapta – írja a Der Standard. Khan videóinterjújában említ egy 300 000 eurós jutalékot is, hogy ennyit kért tőle Strache, így el lehet képzelni, hogy milyen összegeket vártak itt a végül hoppon maradt cégek. Az azonban közös a károsultak történeteiben, hogy Khan igényelt tőlük ilyen vagy olyan jogcímen előzetes összegeket, amit ő maga általában átvilágítási díjnak nevezett.

Kamu ígéretek, hamis igazolás, meghirdetett siker

A Der Standard hat személlyel beszélt, közülük az egyik a végül is csődbe ment badeni szállodatulajdonos, Siegmund Kahlbacher, aki az ORF tévécsatornának is beszélt már a vele történtekről. Eszerint 130 millió eurót ígért neki Khan a cég feléért, de már a 45 millió eurós előleg sem jött, csak hitegetést kapott, amikor a késedelemre rá-rákérdezett. Khan ezt azzal magyarázza, hogy jogi tanácsadói végül nem támogatták ezt a projektet, mivel a szállodaüzemeltető múltját aggályosnak találták. Khan megtartotta a 12 800 eurót ellenben arra hivatkozva, hogy üzletfele visszaélt a dokumentumaival. A többi sztori is nagyon hasonló ehhez, egyedül az összegek mások, vannak a fentebbinél kisebbek és nagyobbak is, egy karintiai vállalkozónak például 60 000 eurója bánta a dolgot. Khan azt mondta a lap riporterének, hogy a férfi megtévesztette őt, a pénzt így megtartja saját veszteségének kompenzálására.

Khan azonban kiemeli, hogy nem csak ilyen esetekből áll a cégének a track recordja, hanem vannak sikertörténetek is, például azé a karintiai vállalkozóé, aki megegyezhet a Mein Bezirk híroldalon talált klagenfurti Brandtner Gruppe cég tulajdonosával. E fizetett PR-cikkből értesülhetünk arról, hogy Khan  pénzügyi segítsége hozott tető alá egy felvásárlást két cég között, és erre azért volt lehetősége, mert egy badeni nagy projektje kiesett, ahol elhallgatott információk és negatív megfelelőségi vizsgálati eredmények láttak napvilágot.

A Der Standard szembesítette továbbá Khant eme badeni vállalkozónak, azaz Kahlbacher úrnak írt levelével, akinek érdeklődésére, mégis honnan kap majd befektetést, a brit St. James Place pénzügyi és vagyonkezelői társaság fejléces levelét továbbította. A lap szerint a levélen elavult volt az embléma és egy korábban távozott vezérigazgató írta alá, így megkérdezték róla a pénzintézetet is, amely megerősítette a gyanút, hogy a levél bizony hamisítvány. Hogy Danny Khan tudott-e arról, hogy a levél hamis, illetve, hogy ki készítette azt, az továbbra is tisztázatlan, mindössze annyit írt a lapnak: „Ügyvédem tanácsára nem nyilatkozom erről a médiának.”

Pécsi Balázs