A Magyar Biztosítók Szövetségéhez (Mabisz) tartozó társaságok az elmúlt évben 1562 milliárd forintos díjbevételt realizáltak – mondta Erdős Mihály. A szövetség elnöke, a Generali Biztosító vezérigazgatója szerint a díjnövekedést ugyanakkor az inflációval érdemes összevetni, s akkor láthatjuk, hogy a piac visszaesett. A szövetség számításai szerint a 2000-es díjszintet 0-val számolva a biztosítók díjbevétele a 2022-es 530 milliárd forintról 459 milliárd forintra csökkent, a piac lényegében a 2016-os díjbevételi szinten van. 

Nagyot vágott az extraprofit adó

Akkor még messze nem voltak olyan terhek a szektoron, mint az elmúlt években. A biztosítási és az extraprofit adó 2022-ben a piaci díjbevételnek még 11 százalékát tette ki, ez a mérték 2023-ra 13,5 százalékra emelkedett. A teljes terhek összege a 2022-es 162 milliárd forintról a terhelés 211 milliárd forintra nőtt.

Csak az extraprofit adó 50-ről 90 milliárd forint környékére emelkedett 2022-ről 2023-ra, ami több, mint 70 százalékos teheremelkedést jelent.

Az extra teher néhány biztosítónál tőkeproblémát okozott, tőkeemelésre is szükség volt – jelezte a Mabisz elnöke.

Teljes díj alapon az éves díjnövekedés 5 százalék volt, ám, ha az egyszeri díjas biztosításokat a szektorban megszokott 10 százalékos mértékkel számoljuk, a növekedés 12,7 százalékos. Az egyszeri díjas biztosításokat épp az extraprofit adó tette a biztosítók számára veszteségessé, ezeket így ma már nem nagyon kínálják a társaságok. (Ez nem feltétlenül hátrány, hiszen ezen szerződések inkább befektetésnek számítottak, döntő részükben érdemi biztosítási fedezet nem volt – ezt mutatja a 10 százalékos súly.) A piacot átformáló hatás rendkívül furcsa helyzetet mutat az életbiztosításoknál, ahol a teljes díjas összevetésben az életbiztosítások díja 5,4 százalékkal esett vissza, ám a korrigált díj alapján a 12,3 százalékkal emelkedett. A nem életbiztosítások 12,8 százalékkal növekedtek.

Az életbiztosításoknál az egyszeri díjas életbiztosítások díjbevétele a 2022-es 240 milliárd forintról 144 milliárd forintra csökkent. Ez okozta a teljes életági bevétel 641 milliárd forintról 606 milliárd forintra csökkenését. Ugyanakkor Erdős Mihály szerint az életbiztosításokon belül is csak a nyugdíjbiztosítások tudtak csak növekedni: a díjbevétel itt már elérte a 150 milliárd forintot, a szerződők száma 453 ezerről 489 ezerre emelkedett

A nem életbiztosítási területen belül a lakásbiztosítások díjbevétele 15 százalékkal nőtt, a kfgb szerződésekből származó bevétel 12, a casco-díjbevétel ugyanakkor infláció felett, 21 százalékkal nőtt. A lakásbiztosítások díjbevétele 15 százalékkal nőtt. A válság hatására ugyanakkor vállalati vagyonbiztosítások díjnövekedése mindössze 2 százalék volt, a szerződések száma pedig csökkent is. Több cég – elsősorban a kkv-k – a gazdasági nehézségek miatt a biztosítások megszüntetése mellett döntött.

A viharok kárrekordot hoztak

A kárráfordítások a nem életágban az elmúlt 5 év csúcsára 377 milliárd forintra jutottak, éves szinten a növekedés 11 százalékos volt. A fő ok Erdős Mihály szerint a rendkívül komoly viharkár volt tavaly. A nem életgi megugrást ellensúlyozta, hogy az életágban a covid utáni kárkifizetés megugrás után csökkenésnek indultak, értékük a 2022-es 464-ről 434 milliárd forintra csökkent.

A Generali lett a legnagyobb

A biztosítási csoportok alapján számolt piaci listán a VIG (Union és Alfa) a 2022-es 19,2 százalékról 19,4 százalékra emelte részesedését, a Generali csoport (Generali, Genertel, EUB) 15,3 százalékról 16,4 százalékra erősödött. Az Allianz 15,17 százalékról 14,91 százalékra csökkent. A Groupama részaránya 10,53 százalékról 11,77 százalékra nőtt. Egyedi biztosítói versenyben 2023-ban a történelemben először a Generali lett a legnagyobb biztosító, 15,00 százalékkal, az Allianz 14,91 százalékkal második a dobogón, míg az Alfa 12,5 százalékos részesedésével a harmadik. (Fontos tudni a most közölt Mabisz adatoknál, hogy mivel a CIG Pannónia tőzsdei társaságként csak a hónap végén ad gyorsjelentést, a szövetségi adatokban a 2022-es adataiakkal számoltak.)

Az idei évi várakozásokkal kapcsolatban Erdős Mihály jelezte: az, hogy márciusban lakásbiztosítási kampány lesz, már az elmúlt hetekben éreztette hatását. Így ott komoly felpörgésre számítanak. Szavai szerint a gépjármű piacon komoly szükség lenne az új auztó értékesítés felfutására. Az életbiztosítási területen év elején még – bár csökkenő mértékben – kitart a korábbi szerződések gazdasági helyzet miatti díjmentesítése, visszavásárlása. Itt nagy kérdés, hogy mikor indul be újra a javulás. Holló Bence, a szövetség alelnöke, az NN Biztosító vezérigazgatója szerint az életbiztosítások terén az idei év az MNB etikus 2 szabályozásra való felkészülése lesz – az új szabályok az értékesítési területen hoznak majd nagyon komoly szigorítást, így nagy kérdés, hogy miként alakul majd ott az üzletági bevétel 2025-től.

Nem felmondási kampány jön

Természetesen szóba került a márciusi lakásbiztosítási kampány is. Erdős Mihály szavai szerint a Mabisz tagok 3,3 millió lakásbiztosítási szerződést kezelnek, a megszolgált díj 181,7 milliárd forint volt 2023-ban. Egy szerződésre vetítve ez 55 ezer forint körüli átlagos díjat jelent. A szektorszintű kárhányad 37,3 százalék volt tavaly.

Erdős Mihály szerint fontos tudatosítani, hogy márciusban nem lakásbiztosítási felmondási, hanem újrakötési kampány indul. Az a fontos, hogy az ügyfelek nézzenek rá a jelenlegi biztosításukra, nézzék végig milyen kockázatokra van és mire lenne még szükség fedezetre és melyek azok a biztosítási elemek, amelyekért feleslgesen fizetnek. Az áttekintés után optimalizált biztosítás sokkal jobban hozzájárul a lakások megfelelő védelméhez. Erdős Mihály szerint sok ügyfélnek a meglévő biztosítója is kedvezőbb konstrukciót kínál majd, a szakember szerint az azonos biztosítónál történő újrakötés is piacjavítónak számít.