1960-as évek eleje - a magyar résztvevők az ENSZ európai gazdasági bizottságában kezdeményeztek magánjellegű beszélgetéseket az EGK képviselőivel. 1968 - „technikainak” nevezett megállapodás az EGK-val. A megállapodás előnye abban jelentkezett, hogy Magyarország kapcsolatba lépett az EGK-val. 1985 - megkezdődnek a magyar-EK megállapodáshoz vezető megbeszélések. 1988 júniusa - aláírják a KGST és az EGK közös nyilatkozatát, amely szerint „a felek fejleszteni fogják az együttműködést az illetékességüknek megfelelő és a közös érdekeket képviselő területeken”. 1988. szeptember 23. - aláírják a magyar-EK megállapodást. A legfőbb eredmény az együttműködés megindulása volt, amit a megalapított vegyes bizottság mind teljesebb tartalommal tölthetett ki. 1990 - Brüsszel gyorsítja a liberalizációt, s kiterjeszti Magyarországra az általános preferenciarendszert (GSP). 1990. április - az Európai Tanács dublini értekezlete kezdeményezi a Magyarországgal, Csehszlovákiával és Lengyelországgal megkötendő társulási megállapodás előkészítését. 1991. december 16. - aláírják a magyar-EK európai megállapodást (társulási megállapodást). 1993. június - Az Európai Tanács koppenhágai értekezlete úgy döntött, hogy a jövőben az EU tagjai közé kell fogadni azokat a társult közép- és kelet-európai országokat, amelyek meg tudnak felelni a tagsággal járó kötelezettségeknek. 1994. február 1. - a ratifikációkat követően életbe lép a társulási megállapodás. A közbeeső időszakban a kereskedelempolitikai részt felölelő ideiglenes megállapodás volt érvényben. 1994. április - Magyarország és Lengyelország benyújtja az EU-hoz a csatlakozási kérelmét. 1995. december - Az Európai Tanács madridi értekezlete felkérte a bizottságot, hogy dolgozza ki a csatlakozni kívánó országokra vonatkozó véleményét (az avist), továbbá mérje föl, milyen hatásokkal jár a keleti bővülés az EU egyes politikáira. 1996. április - a bizottság részletes kérdőívet küldött a jelölt országoknak, s válaszaik elemzésével kívánta megítélni a csatlakozásra való alkalmasságukat. 1997. július - megjelenik az Agenda 2000 című dokumentum, amely Magyarország felkészülését jónak ítélte. 1997. december - az Európai Tanács luxemburgi értekezletén meghatározza, hogy az EU-ba belépni kívánó mely közép- és kelet-európai országokkal kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások. 1998. március - megnyitották az európai konferenciát, s ezzel megindult a csatlakozási folyamat. A 11 jelölt ország közül - Ciprus mellett - a legfelkészültebbnek ítélt öt országot (Csehországot, Észtországot, Lengyelországot, Magyarországot és Szlovéniát) a tárgyalások első körébe sorolták. 1998. március 30. - a csatlakozási folyamat megnyitása külügyminiszteri szintű konferencia keretében Brüsszelben. 1998. március 31. - a csatlakozási tárgyalások megnyitása az „5+1” országgal. 1998. április 24. - az első főtárgyalói forduló. 1998. április 27. - az átvilágítás megkezdése, a 31 fejezet közül 29-et vesznek górcső alá. 1998. október 28. - az első tényleges tárgyalási forduló előkészítése, főtárgyalói szinten. 1998. november 10. - a társulási tanács első ülése, az első miniszteri szintű tárgyalási forduló, az első három ideiglenesen lezárt fejezet. 1999. június 3-4. - az Európai Tanács Kölnben dönt az intézményi kormányközi konferencia (IGC) mandátumáról és 2000-ben történő befejezéséről, így az utolsó „uniós akadály” is elhárul a bővítés megkezdése elől. 1999. december 10-11. - az Európai Tanács ülésén Helsinkiben új csatlakozási stratégia bontakozik ki: a csoportos megközelítés véget ér és a differenciálás elve kerül előtérbe. Az EU 2002 végétől kész az első új tagok befogadására. 2000. február 22. - a kormány csatlakozási céldátuma 2003. január 1. 2000. június 1. - életbe lép az EU-magyar társulási szerződés második szakasza. Az újabb szakasz tágabb teret nyit a szolgáltatások kölcsönös szabadságának, így lehetővé teszi az egyéni vállalkozás indítását is uniós tagállamokban. 2000. december 7-11. - az EU-csúcs Nizzában nyilatkozatot fogad el a bővítésről, amelyben első alkalommal jelent meg, hogy a tizenötök vezetői reményüket fejezték ki: a soron következő (2004 júniusában esedékes) európai parlamenti választásokon már az elsőnek csatlakozó országok képviselőjelöltjei is részt vehetnek. 2001. június 18. - a tizenötök első számú vezetői Göteborgban első ízben mondják ki, hogy a felkészülésük végére érő tagjelöltek 2002 végéig befejezhetik a felvételi tárgyalásokat és immár - a nizzai „remény” helyett - „célként” beszélnek arról, hogy az érintett államok teljes jogú tagként vegyenek részt a 2004-ben esedékes európai parlamenti választásokon. 2002. január 30. - az európai bizottság részletes és immár teljes körű kalkulációt tesz közzé a tíz újabb tagállamot magában foglaló majdani bővítés várható költségkihatásairól. Első alkalommal terveznek be korlátozott mértékű összeget a közvetlen agrártámogatások kiterjesztésére. 2002. november 26. - A dán soros EU-elnökség javaslata a még nyitott, költségvetési vonzatú kérdésekről. Ez ugyan nem növeli a közvetlen agrártámogatás arányait, megengedné viszont, hogy a tagjelöltek nemzeti büdzséjükből 40 százalékra „feljavítsák” a közösségi kifizetést. Mindehhez kész forrásokat is rendelkezésre bocsátani. 2002. december 10. - az EU-magyar csatlakozási tárgyalások kétoldalú keretek között tisztázható valamennyi témakörének lezárása külügyminiszteri szinten. 2002. december 12-13. - a csatlakozási tárgyalások lezárása. 2003. április 12. - ügydöntő népszavazás a csatlakozásról. 2003. április 16. - a csatlakozási szerződés aláírása Athénban. 2004. május 1. - Magyarország az EU teljes jogú tagjává válik.