- Már a sajtóban is több helyen megjelent - folytatta -, hogy tragikusan csökken a találmányokon alapuló hazai szabadalmak bejelentésének a száma. Ugyanakkor az összes bejelentett szabadalmak száma nő. Ez nem ellentmondás, mind a két állításban van egyfajta igazság. Negatív jelenség a 90-es évek óta az, hogy a hazai találmányok mennyisége visszaesett, viszont a külföldről származó találmányok száma erősen megnőtt. Vagyis a külföldiek egyre nagyobb számban hazánkban is levédik találmányaikat. Sokan tudják, hogy a védelem nem elégséges egyetlen országra, hiszen az csak ott biztosít jogot. Minél több országban jelentenek be egy találmányt, annál kevesebb helyen lehet illegálisan megszerezni - magyarul ellopni - egy-egy szellemi terméket. A globális gazdaságban a műszaki találmány sem áll meg egy ország határánál, ezért a különböző nagyobb piacokat védeni kell. - A 103 éves hivatalban bizonyára elemezték azt, hogy miért csökkent a hazai találmányok mennyisége. - A 80-as évek végén évi 3600 magyar eredetű találmányt jelentettek be. Ez mostanra ezer alá csökkent. Minden évben várjuk, hogy a csökkenés megáll majd. Az okokat elemezve sok minden felmerül. Korábban egyfajta mozgalmi jellege is volt a találmányi és újítási tevékenységnek. Ennek megszűnése nem fájlalható. Baj az, hogy a gazdasági átalakulás olyan jelenségekkel járt együtt, amelyek az alkotó tevékenységet, a kutatási lehetőségeket bizonytalanná tette. Egzisztenciális gondok jelentkeztek, sok helyen megszűnt a háttér, a laboratórium, nincs pénz a kutatásokra, kevés a kockázati tőke, működik az agyelszívás stb. Ahogy a gazdaság megújul, úgy lesz újból nagyobb lehetősége a feltalálóknak. Az emberek nem lettek ostobábbak, csupán a lehetőségeik csökkentek. - Mennyibe kerül egy találmány levédése? - A szabadalmi hatóság által beszedett díjak mértéke elviselhető Magyarországon. Ha valaki nem maga intézi az ügyét a hivatallal, természetesen növeli a költségeket a képviselő honoráriuma. A hivatali díjak körében jelentős kedvezményt élveznek a magánfeltalálók. Ebben az esetben például a szabadalom hazai védelmének bejelentési díja 5000 forintba kerül. A későbbi díjaknál már be lehet kalkulálni a hasznosítók és az értékesítés segítségét. A védelem megszerzése külföldön ennek a sokszorosába kerül, s az eljárás államonként más és más. Ehhez még hozzátartozik, hogy külföldi bejelentés esetén képviselőt is kénytelen megbízni a szabadalmaztató. Fontos tudni ugyanakkor, hogy központi állami alapból támogatás szerezhető a külföldi szabadalmaztatáshoz. - Milyen területeken érkezik a legtöbb szabadalmi bejelentés? - Nem lehet általánosítani. Többnyire csak sokkal később derül ki, miként érvényesül egy találmány, miként lesz sikere. Évente mindössze néhány olyan találmány születik, amelyik új távlatokat nyit. - Áltudományos beadványok is érkeznek? - Nem olyan egyszerű a dolog. A tudomány határai is változnak és a találmányok is tágítják a tudomány horizontját. Mi nem adunk szabadalmat arra, ami a tudomány mai szintjén bizonyítottan lehetetlen, ami a természettudomány axiómáival összeegyeztethetetlen. - Vannak-e mosolyt fakasztó felfedezések? - Vannak, de persze ezek nem okoznak problémát. Vannak olyan szerkentyűk, amelyeknél az a bevallott cél, hogy energiafelvétel nélkül működnek. Erről még soha senkit nem lehetett lebeszélni, igaz, első ránézésre nem mindig lehet felismerni a huncutságot. FORRAI G. JÁNOS **** KERETBEN **** Bezzeg a németek! Az elmúlt évben bizonyára megtáltosodtak a német feltalálók, hiszen újdonságaikból 47 ezret jelentettek be a megfelelő irodákban. A találmányi hivatal emellett több mint 36 ezer külföldi újítást is bejegyzett. Ezzel 1990-hez képest 38 százalékkal nőtt az új találmányok száma Németországban. } A kutatások és fejlesztések támogatására 750 millió forintot szán a tárca Az Oktatási Minisztérium pályázatot hirdetett állami és államilag elismert felsőoktatási intézmények oktatói és kutatói részére a 2000. évtől induló pályázati ciklusban a költségvetési törvényben meghatározott kutatási előirányzatból finanszírozott kutatások és fejlesztések támogatására - tájékoztatta lapunkat Borbély Gábor, a Felsőoktatási Pályázatok Irodájának igazgatója. A pályázat célja, hogy a felsőoktatási intézményekben végzett kiemelkedő tudományos eredményeket ígérő, konkrét célokat megfogalmazó kutatásokat és fejlesztéseket, valamint az új utakat kereső művészeti programokat támogassa, s ily módon közvetve elősegítse a minőségi oktatást és tehetséggondozást. A pályázat céljára 2000-ben a felsőoktatási törvény 9/E. paragrafusa alapján várhatóan 750 millió forint áll rendelkezésre. }