Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jegyezi azt a salátatörvény-javaslatot, amelyben a kormány egy újfajta riasztási rendszer jogi alapjai is lefektetné. „A belügyi feladatellátás hatékonyságát támogató és a kapcsolati erőszak elleni küzdelmet erősítő törvények módosításáról” című,  77 oldalas javaslatban szó esik többek között a kábítószer előállításának, használatának, terjesztésének, népszerűsítésének tilalmáról, a távoltartó rendelkezés betartásának ellenőrzéséről, de még a sportrendezvények biztonságára vonatkozó rendelkezésekről is.

Az Országgyűlés honlapja szerint a részletes vita szakaszában járó javaslatban azonban szerepel az is, hogy

Kapcsolódó

a jelenleg működő riasztási és veszélyhelyzeti sms-tájékoztatáshoz képest a fejlettebb technikai lehetőségeket alkalmazó rendszer épüljön ki

- szúrta ki a 24.hu. Mint a lap írja, Magyarországon eddig csak sms-sel tájékoztathatta a lakosságot a kormány, mint például 2013-ban az „üljön át egy másik autóba” üzenettel.

Az új riasztási rendszer sms mellett push-üzenetekkel is tudna tájékoztatni a mobiltelefonokon váratlan biztonsági eseményekről, a jelenlegi sms-rendszer kiegészítése, nem helyettesítése a cél - derül ki a cikkből. A riasztásoknak - amelyek magyarul és angolul is megjelennének - meg kell felelniük nemzetközi technikai szabványoknak, így az üzenetek biztosan eljutnak a felhasználókhoz különböző hálózati körülmények között.

Riasztás küldhető, ha

  • a törvényben meghatározott ágazati üzemzavar, válsághelyzet vagy különleges jogrendnek nem minősülő veszélyhelyzet történik, amely a lakosság ellátását, annak biztonságát vagy folytonosságát érinti;
  • katasztrófa történik, vagy annak veszélye áll fenn;
  • az államhatár rendjét és megóvását érintő súlyos esemény következik be;
  • a törvényes rendet, a közrendet vagy a közbiztonságot súlyosan fenyegető esemény történik;
  • az államműködés folytonosságát sértő vagy veszélyeztető súlyos esemény következik be;
  • katonai fenyegetés jelentkezik, amely Magyarországot jelentősen érinti;
  • olyan esemény történik, amely szövetségesi kötelezettség teljesítésére ad okot;
  • terrortámadás történik vagy annak jelentős veszélye áll fenn;
  • kiberbiztonsági válsághelyzet áll elő.

Szakértők szerint túl tág fogalom a törvényes rendet, közrendet és közbiztonságot súlyosan fenyegető esemény, mert nincs világosan meghatározva sem földrajzi, sem tartalmi értelemben. Így akár egy be nem jelentett tüntetés is indokot adhat riasztás küldésére, ha az eseménykezelő központ úgy ítéli meg, hogy az súlyosan veszélyezteti a rendet. A riasztások küldéséről az eseménykezelő központ dönt, amelynek nincs jogi felelőssége, csak politikai.

A szolgáltatók (pl. Telekom, Yettel, One) kötelesek díjmentesen továbbítani az üzeneteket, és a technikai hátteret biztosítani. A mobilszolgáltatókat terheli a fejlesztés és az üzemeltetés költsége is, arról viszont nem tudni, hogy a kormány biztosít-e valamiféle kárpótlásért ezért.

Ha a szolgáltatók megszegik a szabályokat (pl. nem megfelelő üzemeltetés, tartalomváltoztatás), akkor akár a éves árbevételük 0,25 százalékának megfelelő bírságot kaphatnak, ez akár több milliárd forint is lehet.

A lap által megszólaltatott szakértők azt is elmondták, hogy az új riasztórendszer technológiailag nem jelent komoly terhelést a szolgáltatók számára, mivel az üzenetek száma várhatóan évente csak néhány lesz. Ugyanakkor

aggályként merülhet fel, hogy a jelenlegi törvénytervezet nem ad lehetőséget a felhasználóknak a riasztások kikapcsolására, ami adatvédelmi és felhasználói szempontból problémás lehet.

Más országokban, például Dél-Koreában, a felhasználók maguk dönthetnek arról, hogy szeretnék-e megkapni ezeket az üzeneteket, ami a magyar rendszerben hiányzik. Összességében az adatvédelmi szakértők fontosnak tartják, hogy a rendszer működése során megfelelő egyensúlyt tartsanak a biztonság és a felhasználói jogok között.