Zákány Lajos, a PSz vezérigazgatója derűlátó a cég fennmaradását illetően. Szerinte a fő tulajdonos K&H-tól is függ, hogy továbbműködhet-e a PSz, hiszen a bank, ha akarja, vissza tudja verni az esetleges hitelezői "támadásokat", a felszámolás kezdeményezését. A PSz-t 1991-ben a jogelőd felszámolásából alapították, tulajdonosai az akkori hitelezők közül kerültek ki. A társaság 1998-as üzleti jelentéséből az derül ki, hogy a forgóeszköz-állomány az eladatlan készletek és az oroszországi kinnlevőségek miatt jelentősen megnőtt, az orosz piacra készült termékeket viszont máshol csak nagy veszteséggel lehet eladni. A cég 1998-ban már nem vásárolt nyersbőrt, a saját termelésű készletek aránya azonban 50 százalékkal nőtt. Tavaly a kikészítői bérmunka megszűntével majdhogynem leállt a gyár. Év végén az eredeti terv csaknem duplája, mintegy 53 ezer négyzetméter szőrmésbőr állt raktáron, a készárukészletek pedig több mint 2,5-szeresükre nőttek. A cég saját tőkéje 36 százalékkal csökkent a veszteségek miatt, amit a jelentés szerint "önerőből nagyon nehéz lesz feloldani". Tavaly 79 százalékkal csökkent a cég exportértékesítése, márpedig Zákány jelentésében megemlítette, hogy erre az eladásra alapozta a társaság üzleti stratégiáját. (Korábban még a tőzsdei bevezetés is a tervek között szerepelt.) A vezérigazgató elmondta: a cég ma zömében belföldi megrendelésre dolgozik, mivel a FÁK-szállítások 15-20 százalékra estek vissza. Május 18-án a részvényesek 275 millió forintra szállították le a PSz alaptőkéjét. A K&H és a társaság tárgyalásokat folytat befektetőkkel a 9 hektáron fekvő beépített ipartelep kihasználtságának növeléséről, de a szomszédos üres, közművesített, 5,5 hektáros föld hasznosítására is nyitottak. Január óta a dolgozók fele távozott a cégtől, ami önmagában jelentős anyagi terheket ró a gazdálkodásra. A vezérigazgató szerint 115 fő a kapacitásaik egyharmadát lefedő rendelésállomány kielégítéséhez szükséges létszám. A jelentésben a vezérigazgató "pozitív nulla" eredményt vetített előre, de értesülésünk szerint az idei eredményterv mínusz 150 millió. Zákánytól úgy tudjuk, hogy év végére a saját tőke 120-150 millió forintra mérséklődésére számít a cég, csökkenő árbevétel mellett (a PSz adatairól lásd táblázatunkat). A PSz értesülésünk szerint 83,1 százalékban a Per-For Kft. tulajdonában van, amely közvetetten a K&H-hoz köthető. Emellett 9,9 százalék a szintén K&H-s Kvantum Követeléskezelő és Befektetési Rt. tulajdona, a többi az 1991-ben "bennragadt" más hitelezőké és kisbefektetőké. Mai áron is több száz millió forint értékű beruházása van a K&H-nak a Pannóniában. 1997-ben a szintén K&H-tulajdonú Kvantum Investment Bank Rt. a jelzálog fejében lefoglalt ingatlanok 181 milliós értékével megemelte az rt. alaptőkéjét, tavaly októberben pedig 54 millió forint készpénzzel emelték meg a K&H cégei az alaptőkét. A K&H hitelezője volt a Simontornyai Bőr Kft.-nek is, és a két cég összeolvasztását tervezte, ám a simontornyai cég nem ment bele az üzletbe, ezért - a K&H megfogalmazása szerint - érdekmúlás miatt nem jött létre a fúzió (NAPI Gazdaság, 1999. június 28., 1-5. oldal). Az egyik kistulajdonos szerint a K&H jelentősen túlhitelezte a céget. A jelenlegi hitelállományból körülbelül 300 millió forint a K&H-val, mintegy 35 millió a K&H érdekeltségei közé tartozó Bérlet Kft.-vel, körülbelül 25 millió pedig a Kvantum Rt.-vel szemben áll fenn. A K&H-nak illetve érdekeltségeinek a cég valamennyi vagyonelemére és készletére jelzálogjoga van. Nemcsak külső hatások, hanem vezetési hibák is hozzájárultak a Pannonia jelenlegi helyzetének kialakulásához - állították egyöntetűen a lapunk által megkérdezettek. Több olyan vagyoncsökkentő lépésről is tudni, ami ugyan nem peresíthető, de utólag magánérdekek fedezhetők fel bennük. Büntetőper is folyik, aminek egyik előzményére az 1997-es kiegészítő jelentés így utal: "további várható veszteségekre 5,9 millió forint céltartalék-képzés történt, ami az ukrán zsarolóknak átadott összeg 100 százaléka". M. I.