Egész komoly, a politikát is megmozgató vitával kezdődött el az idei budapesti lomtalanítási szezon. Még Lantos Csaba energiaügyi miniszternek is meg kellett szólalnia az ügyben. A tárcavezető végül azzal oldotta fel a fővárosi kerületi önkormányzatok és MOHU Budapest között kialakult ellentétet, hogy bejelentette: kétéves átmeneti időszakkal vezetik be Budapesten az új lomtalanítási rendszert: 2027. január elsejéig a kerületek dönthetnek arról, hogy a lakosaik évente egyszer a jelenlegi módon, az utcára helyezhetik-e ki a hulladékokat, vagy az új módon kijelölt gyűjtőpontokon adják le a lomokat.

Mindezt annak tudatában, hogy hazánkban Budapest az egyik olyan utolsó település, ahol az utcán, közterületeken gyűjtik a lomokat – nem kevés egészségügyi, környezetvédelmi kockázattal. 

Mindenesetre kíváncsiak voltunk, hogy zajlik a lomtalanítás, hiszen április második hetére már hat budapesti kerületben történt meg a hulladék kihelyezése és elszállítása. 

Kép: Budapesti Közművek

Mennyi? 30-40 ezer tonna!

A MOHU Budapest érdeklődésünkre egyrészt felidézte, a 2025-ös év lomtalanítása még a korábban megszokott rendszer szerint zajlik Budapesten, tehát az egyes kerületekben a lakosok az utcára helyezhetik ki a hulladékokat a meghatározott időpontokban.

Az új, kontrollált lomtalanítási rendszer bevezetése 2027-ig fokozatosan történik meg, így jelenleg, várakozásainkkal szemben, még nem tapasztalható jelentős változás a lomok kihelyezésének módjában

– hangsúlyozták a cég részéről.

Ugyanakkor megtudtuk azt is, hogy

a lakosság egy része sajnos továbbra sem tartja be a lomtalanítási szabályokat, és nagy mennyiségben kerülnek ki olyan hulladékok, amelyek nem tartoznak a lomtalanítás körébe, például elektronikai hulladékok, veszélyes anyagok és építési törmelék. Ezek kezelése és elszállítása külön feladatot jelent, növelve a hulladékgazdálkodás költségeit és terheit, -  és mindenképpen többlet-szennyezéssel járnak.

További ezzel összefüggő probléma, hogy nagy mennyiségű válogathatatlan, ömlesztett hulladék ezáltal lerakóba kerül. A MOHU Budapest célja, hogy az elkövetkező években az új, gyűjtőpontos, kontrollált lomtalanítási rendszer fokozatos bevezetésével csökkentse ezeket a problémákat, elősegítve a szelektív hulladékgyűjtést és a környezetbarát hulladékkezelést.

Egészen döbbenetes, de

a budapesti lomtalanítás során évente 30-40 ezer tonna hulladék kerül kihelyezésre.

A MOHU Budapest célja, hogy ennek legalább 80 százaléka újrahasznosítható legyen, ezért a megfelelő hulladékkezelési és szelekciós eljárásokat folyamatosan fejlesztik – árulta el a hulladékgazdálkodási cég az Economxnak. 

Egyelőre azonban a pontos idei adatok és a lomok megoszlásáról szóló részletes statisztikák még nem állnak teljes körűen rendelkezésre, de a korábbi évek tapasztalatai alapján a lomok között jellemzően

  • bútorok,
  • háztartási eszközök, és
  • különféle nagyméretű hulladékok

szerepelnek a legnagyobb arányban. Ugyanakkor az elektronikai hulladék és az egyéb szabálytalanul kihelyezett anyagok mennyisége továbbra is jelentős, ami komoly kihívást jelent a feldolgozás és az elszállítás szempontjából.

Rákérdeztünk a lomtalanítás költségeire is, miként oszlik meg ez a MOHU Budapest és a kerületek között.

A lomtalanítás utáni takarítás jelentős többletköltséget jelent, amelyet részben a MOHU Budapest, részben pedig a Fővárosi Önkormányzat és  a kerületi önkormányzatok viselnek. A szabálytalan hulladékkihelyezés miatt egyes kerületekben külön takarítói csapatokat kell bevetni a lomtalanítást követően, ami tovább növeli a kiadásokat, szennyezi a környezetet és árt a turizmusnak – válaszolták.

Az önkormányzatok saját forrásokból is hozzájárulnak a közterületek megtisztításához, mivel az illegálisan kihelyezett hulladékok eltávolítása gyakran meghaladja a szokásos lomtalanítási kereteket

– tették hozzá.

A MOHU Budapest folyamatosan dolgozik azon, hogy egy hatékonyabb rendszerrel a jövőben csökkentse a takarítási költségeket és minimalizálja a közterületeken maradó hulladék mennyiségét.

A kerületek nem kértek ebből

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a gyűjtőpontok lehetőségével egyelőre egyik önkormányzat sem kívánt élni, így marad a régi rendszer az összes kerületben, de a tavasz folyamán, a MOHU BUDAPEST kísérleti jelleggel több kerületben létrehoz majd gyűjtőpontokat. Ezeken a gyűjtőpontokon le lehet adni a veszélyes hulladékot, hiszen ott szakszerűen a megfelelő konténerekbe helyezik azt. A gyűjtőpontos megoldásnál a MOHU BUDAPEST lehetőséget ad arra is, hogy rászorultsági alapon a lakók kérhetik lomjaik elszállítását, és megmarad a jelenlegi házhoz rendelhető lomtalanítási szolgáltatás is. Ebben az esetben a lakhelytől maximum 800 méterre kijelölt gyűjtőpontokra lehetne vinni a lomokat az előre megjelölt napokon. Az ideiglenes, őrzött gyűjtőpontokon konténerekbe, szelektíven gyűjtenek mindent, és a veszélyes hulladék is leadható. A városkép tiszta marad, az újrahasznosítható hulladék nem szennyeződik, és megoldott a szelektív gyűjtés is. Ezzel a megoldással akár 30 százalékkal le lehet csökkenteni a lerakást.

Kép: Budapesti Közművek

Megszereztük a MOHU BUDAPEST-től a legveszélyesebb lomok listáját 

Avagy, íme miket rejthet a házunk mellett felhalmozott szeméthegy:

  • a belvárosi területeken nem ritka az extrém lom mennyiség egy-egy központi helyszínen. Gyakori, hogy egy közel utcahossz távolságon akár a bérház második emeletéig ér a szeméthalom. Ezzel kapcsolatban érkezett már olyan panasz is, hogy „a tavaszi lomtalanítás után az ágyi poloskák felmásztak a régi kidobott matracokról, hulladékokról a hatalmas szeméthalmokról a lakásba.
  • Nem ritka látvány a külső kerületekben az egy helyre halmozott hűtőgép: szemétszállítók beszámolói alapján volt olyan, hogy akár több száz hűtőgépet is odahordtak a lomtalanításra – valószínűleg cégek, illegálisan.
  • Sajnos gyakoriak a veszélyes anyagok is. Általánosnak mondhatók az üzemanyagtankok, a festékek és a hígítók is a lomtalanítási halomban.
  • De volt példa arra is, hogy közel egy hetes takarításra volt szükség, ugyanis több mint 500 kilogramm peroxid és formalin került az utcára a lomtalanítás során, amely komoly kockázattal járt. 
  • De az már tényleg extra példa volt, amikor az V. kerületben a lomtalanítók egy körülbelül 2 méter átmérőjű traktorabroncssal is találkozhattak, amit csak külön daru segítségével tudtak elszállítani. Azt nem tudni, hogy vitték az abroncsot a Budapest közepébe, de belvárosiak is meglepődtek a procedúrán.
  • Nem ritka a különböző használt, működő és működésképtelen elektromos, illetve leeresztett, vagy felfújt szexuális segédeszközök megjelenése sem a lomok között. Nem szokatlan jelenség a bőröndnyi gésagolyó sem a kupacok között.
  • Nagy meglepetés volt pár éve egy VIII. kerületben kidobott koporsó.

Budapest nemcsak az egyik olyan utolsó város Magyarországon, ahol a lomtalanításkor szinte válogatás nélkül az utcára öntjük a régi, megunt dolgainkat, de a jelenlegi rendszer kritikusai arra is figyelmeztetnek, hogy Nyugat-Európában viszont erre már nincs példa.

Kapcsolódó