Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által működtetett jégkármérséklő rendszer vezetője, Kocsis Áron szerint a rendszer alapja az, hogy működik 986 generátor az országban. A generátorokkal az egész országot lefedik, van 4 telephelyük. A hatásával kapcsolatban sokszor felmerülnek kérdések, ezért érdemes hangsúlyozni,

hogy ezt a technológiát 3 évtizeddel ezelőtt hozták át Franciaországból, ahol már lassan 60 éve alkalmazzák.

Az agrárkamara központjában lévő csapat működteti a szervezetet, és emellett az Országos Meteorológiai Szolgálatnál is vannak olyan szakemberek, akik a jégkár-előrejelzést nyújtják számukra – írta az Agroinform.hu.

A rendszer mennyire tehet az aszályról?

Nagyon sokan hibáztatják a Jégert, mondván, köze volt a tavalyi súlyos aszály kialakulásához, azzal, hogy az esőfelhőket szétoszlatta, melynek megcáfolására számos érv elhangzott már. Kocsis Áron szerint a legnyilvánvalóbb tény, hogy kicsik ahhoz, hogy ilyen formában be tudjanak avatkozni az időjárás alakulásába. Egy négyzetkilométernyi, kis zivatarfelhő megmozdításához körülbelül a paksi atomerőmű 2-3 órányi energiájára lenne szükség, míg a generátorok ekkora energia töredékének felszabadítására sem képesek.

Elmondta, hogy az idei évben nagyjából mindenhol működött már a rendszer és szinte mindenhol esik, természetesen a nyugati országrészben most is több a csapadék. Ennek az az oka, hogy még mindig az Adriai-tenger felől érkeznek a csapadékfelhők, de szerencsére most már átnedvesedett a Balkán, így az onnan jövő zivatarfelhők eljutnak a keleti országrészbe is.

A tavalyi év viszont máshogy alakult

A tavalyi évben Dél-Európában, Spanyolországtól Törökországig borzalmas aszály volt, így hiába indult el egy ciklon a Földközi-tengerről, az már nem jutott el hazánk területére, legalábbis a keleti országrészbe. Hazánk csapadékának a 85-90 százaléka a tenger felől érkező nedvességből származik, és ha annak az utánpótlása elfogy, akkor egyszerűen nem esik az eső.

A jégkármérséklő rendszer működésével kapcsolatban fontos megemlíteni az eredményeket: ha megnézzük az elmúlt 5 év számait, elmondható, hogy minden évben 40 százalékkal tudtuk csökkenteni a jégkárt a 2015-2017-es évekhez képest. Mindezt úgy, hogy 2018 óta sokkal durvább időjárási események tanúi lehetünk, egyre több a szupercella, egyre nagyobb zivatargócok érkeznek hazánk területére

– tette hozzá Kocsis Áron.