Korszerű termesztéstechnológia, hazai vizsgálatok és a gyakorlatban is jól hasznosítható kutatási eredmények elengedhetetlenek a hazai gyümölcstermesztés helyzetének javításához – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem közös (MATE) sajtóközleményében.

A cseresznyetermesztés komoly kihívásokkal küzd hazánkban. A klímaváltozás olyan nehézségekkel állítja szembe az ágazatot, amelyre egyelőre nem sikerül választ találni, hiányoznak az adaptációs és a valós fajtakísérletek. A külföldről beözönlő fajták üzemi termesztésbe állítása, alapos ismeretek és vizsgálatok hiánya miatt visszafordíthatatlan kárt okoz és okozhat az ágazatnak

– emelte ki Mártonffy Béla a NAK elnöki tanácsadója. 

A helyzet javítására a NAK az 5 legfontosabb gyümölcsfaj esetében újszerű kísérleteket kezdeményez. A hazai gyümölcstermesztést korszerű ismeretekkel, alapos hazai vizsgálatokkal és a gyakorlatban is hasznosítható kutatási eredmények alkalmazásával lehet ismét növekvő pályára állítani – emelték ki az előadók.

A rendezvényen a cseresznye nemesítés helyzete és eredményei mellett szó esett a legújabb termesztéstechnikai módszerekről, az intenzív ültetvények gyakorlati tapasztalatairól, a növényvédelmi aktualitásokról és lehetőségekről, valamint terítékre kerültek a fóliás rendszerek használati és fejlesztési kérdései is.

A cseresznye termesztés sikerességét ugyanis nagyban befolyásolja az éréskor lehulló csapadék mennyisége, és a tavasszal egyre gyakrabban bekövetkező fagyos időszak, amelynek kivédésére különböző fóliás takarások, továbbá a fólia alatt megvalósuló különböző fűtési lehetőségek állnak rendelkezésre.

A cseresznye az egyik korai gyümölcs, amely érési időben az első típusok között jelenik meg a piacon. A legkedveltebb fajták közé tartozik a magyar nemesítésű Carmen, illetve a termelők körében elterjedt Kordia, és Regina. A hazai cseresznyetermesztés fajtahasználata magyar nemesítésű fajtákra alapul. A legnagyobb termőterület Pest vármegyében található, itt koncentrálódik a hazai cseresznyetermesztés mintegy 25 százaléka, emellett Bács- Kiskun, Jász- Nagykun-Szolnok, Dunántúlon Fejér és Zala vármegyék, északon Borsod-Abaúj- Zemplén, keleten pedig Heves vármegye is meghatározó.

Kedvelt magyar gyümölcsök tűnnek el idén az árusok standjairól

Olyan mérvű hiánycikké válhat egy barackfajta, hogy évekbe telhet, mire újra ehetjük majd.
Bővebben>>>