Az éticsiga-átvételi árak az idén az előző évekhez képest 8-10 százalékkal magasabbak voltak, mivel a csapadék hiánya miatt a gyűjtési szezont nem tudták időben megkezdeni, az átvett mennyiség pedig nem érte el az 1500 tonnát. A felvásárlást követően a csigák 60 százalékát élő állatként értékesítik, a fennmaradó 40 százalékot pedig feldolgozzák. Az országban két vállalat, egy zalaszentgróti és egy vajai szakosodott csigafeldolgozásra, illetve -értékesítésre. Az éti csiga hidrofób faj, vagyis nedvességkedvelő, Magyarország területén legnagyobb tömegben a Dunántúl nyugati és déli részén, valamint a folyók völgyében található meg. A leadott állatok zömét a természetben gyűjtik össze. A csigatenyésztés kampányszerű és általában nem tartós tevékenység, hamar abbahagyja, aki próbálkozik vele, ugyanis nem rentábilis. Ennek oka, hogy azokra a fajtákra, amelyek tenyészthetők, nincs piaci igény - mondta Pacs István az Éticsiga Terméktanács elnöke. A feldolgozóüzembe került csigák hosszú ideig - akár hónapokig is - tárolhatóak, ezalatt az emésztőcsatornájuk kiürül, visszahúzódnak a házaikba. A csigákat hűtve tárolják, ezért feldolgozásuk időzíthető. A mosást, tisztítást és forrázást követően megszabadítják az állatokat házaiktól. A méret szerint válogatott állatok egy részét fagyasztott húsként, másik részét a házba visszatöltve értékesítik. Az ágazat éves forgalma mintegy egymilliárd forint, túlnyomórészt exportértékesítésből származik. A magyarországi fogyasztás statisztikailag nem kimutatható, ennek oka, hogy az éticsiga-fogyasztásnak hazánkban nincsenek kialakult gasztronómiai hagyományai, csupán néhány étterem és szálloda étlapján található csigából készült étel, a kínálat színesebbé tétele érdekében. A legfőbb exportpiac Franciaország, de emelkedik a csigahús iránti igény Olasz-, Görög- és Törökországban, valamint a Benelux államokban