Szabóné Pákozdi Éva, a Konzumbank vezérigazgatója saját karrierjét inkább tartja kuriózumnak, mint tipikus magyar sikertörténetnek. Első diplomáját távközlési mérnökként szerezte. Szakmai előrejutását hosszú ideig a távközlésben képzelte el. Időközben férjhez ment, gyermekeivel néhány évet otthon töltött, de szakmai ambícióit a családalapítás legtöbb energiát lekötő éveiben sem adta fel. A gyermeknevelés, a családanyai és a feleségre háruló feladatok mellett és közben képezte tovább magát. Mint fejlesztéssel foglalkozó mérnök egyre közelibb és gyakorlatibb kapcsolatba került ennek pénzügyi vonatkozásaival. A pénzügyekkel, a banki ügyvitellel való megismerkedés és egy vitathatatlanul szerencsés véletlen vezetett oda, hogy belecsöppent a magyar bankrendszer átalakításába és ma már csúcsvezetőként 11 éve e területen tevékenykedik. A bankszakmában a negyven pénzintézet közül, rajta kívül ma is csak egy vezérigazgató nő van, Morgós Katalin, a West LB Hungária Rt. vezetője. A vállalkozó nők fórumán, amit május közepén a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara hívott életre a tapasztalatok megismerése és átadása érdekében, s amelyre a magyar gazdasági és politikai élet sajnos nem sok női reprezentánsa közül kértek fel néhányat előadónak, a kamara banki tagozatának vezetőjeként a vezérigazgató asszony is részt vett és előadást tartott Nők a cégvezetésben címmel. "A jelenlegi szakmámban eltöltött tíz év során számos kis-, közép-, és nagyvállalat vezetőjével kerültem kapcsolatba és néhány ezer vállalkozás vezetőjével személyesen is találkoztam a napi munka folyamán. Tapasztalataim tehát nagyrészt a gyakorlati életből valók, ez bátorított fel néhány összegezhető tanulság s ezek alapján megfogalmazható tanács közzétételére" - mondta bevezetőként Szabóné Pákozdi Éva. A volt szocialista országok jelenlegi nőtársadalma - köztük Magyarországé is - a hajdani majdnem teljes női foglalkoztatottságból indult el napjaink felé, míg a nyugat-európai államokban hagyományosan vagy legalábbis egy bizonyos családalapítási életkort elérve már nem dolgoztak a nők. A nők foglalkoztatottsága általában csökkenő tendenciát mutat, hazánkban ez a rendszerváltást követően nagyon szembeszökő, s bár okai különbözőek lehetnek, személyes döntés vagy az objektív körülmények, a végeredmény azonos: a politikai-gazdasági életben nem tükröződik az az arány, amit a nők a kétnemű társadalomban megjelenítenek. A vezérigazgató asszony úgy véli, Magyarországon a karrierépítés stratégiájában két markánsan elkülönülő csoportot lehet megkülönböztetni, akár állami nagyvállalatoknál, akár vállalkozói szinten. A vezetésre alkalmas dolgozó korú nők jelentős hányadát a negyven év körüli diplomások alkotják, a másik a harminc év alatti ifjúság. Természetesen mindkét kategóriában vannak sikerorientált személyiségek, de míg a negyven felettiek már túljutottak a családalapítással, a szakmaválasztással járó konfliktusokon és a "gyermekbetegségeken", a fiatalabb korosztály komoly dilemma előtt áll: mit kezeljen első helyen, a saját karrierjét vagy a családot teljesítse-e ki először. Ahhoz, hogy ki-ki később se megbánandó, a saját habitusának megfelelő döntést hozhasson, tudatos életpálya-tervezésre van szükség. Ami biztos, hogy soha nincsen késő a vágyaink megvalósításához. Ma egy negyven év körüli nő, miközben akár nagymama is lehet már, a személyes életében felszabadult energiákkal rendelkezhet és még majdnem húsz éve van a nyugdíj-korhatárig. Ebbe nagyon sok minden beleférhet még. Vállalkozás, politikai, szakmai, közéleti sikerek egyaránt elérhetőek. A tudatos életpálya-építésnek azonban az is elengedhetetlen kritériuma, hogy a nő negyvenéves kora előtt képezze magát, nemcsak akkor, ha független, mivel a családjával is el kell tudni fogadtatnia a munkamegosztás szükségességét. Hol is tartunk ma Magyarországon. Németországban, Ausztriában a negyven feletti kvalifikált nők érdemleges szerepet töltenek be a politikában. Az északi államokban a miniszter asszonyokat sem kell lámpással keresni. Csakhogy a még ezekben az országokban is élő hagyományos rossz szemlélet sokáig hátráltatni fogja a nők érvényesülését az üzleti életben annak ellenére, hogy a foglalkozások zöménél a férfiak-nők közötti különbségek eleve nem okozhatnának problémát. Aki egy kicsit is ismeri a magyar politikai, üzleti életet, az láthatja, hogy nálunk sem más a helyzet. Mindenesetre üdítő jelenség, hogy míg a nagyvállalatok első vezetői posztján Magyarországon talán egyetlen nőt jegyeznek - a Pannonplastnál Fehér Erzsébetet -, a közép- és kisvállalatoknál kedvezőbb a helyzet, sőt egyre több az olyan vállalkozás, amelynek vezetését a kezdetektől fogva nő látja el, legyen a vállalkozás saját vagy más tulajdona. Különösen igaz ez a kimondottan alaposságot, precizitást, állandó szakmai készenlétet követelő területeken, mint például a pénzügyi tanácsadás, a könyvvizsgálás, ahol a női vezetők többsége sikeresen végzi munkáját. A tudatosság, a kitartás, az önbecsülés mint vezérlő elvek sajnos kevésnek bizonyulnak a női karrier építésében ott, ahol a munkatársat kereső vezetők nem a nemtől függetlenül, önmagukban értékelik a képességeket, ahol nem a valós megfelelés az elsőrendű, a döntő szempont. "Nagyon bízom abban, hogy a munkahelyi vezetők a gazdasági élet minden területén előbb-utóbb végig gondolják, hogyan tudnák segíteni az érvényesülésben a vezetésre alkalmas nőket, hiszen elmondhatatlan luxus lenne hagyni, hogy képességeik ellenére kiszoruljanak abból az élettérből, amelyben a legeredményesebben működhetnének" - mondta befejezésül Szabóné Pákozdi Éva. BAKOS ERZSÉBET